Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
4. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában
A KÖZÉPDUNA VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TEVÉKENYSÉGE A IV. ÖTÉVES TERV IDŐSZAKÁBAN SZÖCS JÓZSEFI I. A Vízügyi Igazgatóság gazdasági, műszaki adatai A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság 2 működési területe kereken 8100 km 2; hazánk területének 9%-a. Itt él az ország lakosságának egyharmada, itt koncentrálódik az ipar mintegy 40%-a. A működési terület Pest és Nógrád megyére terjed ki, de kismértékben — a vízrajzi adottságoknak megfelelően — Heves, Bács-Kiskun, Komárom, Fejér és Szolnok megyéket is érinti (1. ábra). Az Igazgatóság kezeli Bács-Kiskun megyében a Tas—Dunaegyháza közötti 26 km hosszú árvízi fővédvonalat, amely Bács megye területét védi. Ugyanez a helyzet a Dunavölgy északi és a Ráckevei-Duna melletti belvízrendszer néhány csatornájánál. Szolnok megyében a zagyvai árvízi védvonal kb. 15 km hosszú szakasza és a Zagyva— Galga összefolyása tartozik az Igazgatóság hatáskörébe. Folyószabályozási feladatai a Dunán az Ipoly torkolat és a dunaföldvári híd közötti szakaszra, az Ipoly-völgy 152 km és a Zagyva 75 km hosszú szakaszára terjednek ki. Az Igazgatóság területén fekszik Budapest, az ország fővárosa, amelynek vízimunkálataival kapcsolatban az Igazgatóság különleges szerepet tölt be. Ugyanis a Fővárosi Tanács Budapest területén önállóan intézi az árvízvédelmi, vizkárelhárítási, belső kommunális és ipari vízügyi feladatait, ugyanakkor a Vízügyi Igazgatóság illetékes eljárni a vízügyi hatósági, vízügyi engedélyezési ügyekben, a vízügyi szakirányítás, valamint a mezőgazdasági vízhasznosítás vonatkozásában. Az Igazgatóság működési területének domborzata nagyon változatos. A Máira, Cserhál, Pilis, Börzsöny hegyvidékek mellett jellegzetesek a gödöllői, a Mátra-alji és Cserhát-alji dombvidéki területek, valamint az alföldi síkvidékek. A terület nyugati része a Duna vízgyűjtőjéhez, a keleti része a Zagyva közvetítésével a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik. Az északi hegy- és dombvidék igen gazdag vízfolyásokban és patakokban, a déli síkvidék pedig belvíz- és öntözővíz csatornákban. A koncentrált ipari település, a sűrű lakosság, a mezőgazdasági területek jelentősége következtében az Igazgatóság feladatköre bonyolult és szerteágazó. A főváros és környékének, Nógrád megye nagy részének bekövetkezett igen intenzív ütemű fejlődése magával hozta a vízgazdálkodás nagymértékű fejlesztését is, amely nemcsak a hagyományos vízkárelhárítási tevékenység kiterjesztését kívánta meg, hanem az időközben kifejlesztett vízgazdálkodási, vízügyi hatósági és felügyeleti feladatok ellátását is. A fejlődés mértékét mutatja az a tény, hogy az Igazgatóság területén a lakossági és ipari víztermelés és szolgáltatás mértéke az előző tervidőszakhoz viszonyítva 1975-ig 60%-kal nőtt, úgy, hogy a IV. ötéves tervidőszak víztermelése az Igazgatóság működési területén az ország összes termelésének 35%-a. 1 Szöcs József oki. mérnök, a Középdunauölgyi Vízügyi Igazgatóság (Budapest) igazgatója. 2 A vízügyi Igazgatóságok átnézetes térképvázlatán 2. számmal jelölt.
