Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
1. füzet - Majorlaki József: A Dráva vízgazdálkodásának és környezetvédelmének adottságai és fejlesztési feladatai a Nemzetközi Dráva-Konferencián
A Dráva vízgazdálkodása és környezetvédelme 47 \ délkelet Baranyát. Л rugalmasabb vízszétosztás érdekében további két tározó építése lehetséges Bánjánál és Pécsbagotánál. A rendszer a pécsbagotai tározón keresztül csatlakozna Pécs és környéke vízellátásához. A nyílt csatornás megoldásoknak az a hátránya, hogy télen a csökkentett vízszállítás következtében jelentkezik az eljegesedés veszélye. A javasolt hálózati tározók viszont lehetővé tennék télen is a kiegyenlített vízszállítást, és így a nyílt csatorna is megfelel e célnak. A regionális elosztó rendszerek nagy jelentőségűek olyan országban, mint hazánk, ahol a vízkészletek nagyrészt külföldön erednek és egyenlőtlen eloszlásúak. A regionális vízellátás azon kívül, hogy feloldja és kiegyenlíti a készletek és az igények közötti időbeli és térbeli feszültségeket, gazdasági szempontból is számos előnnyel rendelkezik. b) Vízerő-hasznositás A Magyar-jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság határozatot hozott a Dráva komplex hasznosításának kidolgozására. E feladatkörön belül nagy jelentőségűnek kell tekinti a Drávában levő vízienergia hasznosítását (2, és 3. ábra), 1971-ben kialakult egy olyan koncepció, amely hat vízlépcsőv el kívánja a teljes szakasz vízerőhasznosítását megoldani. Ezek a távlatban a csakoveci, dubravai, djurdjeváci, barcsi, moszlavinai, eszéki vízlépcsők. 1 A vízlépcsők kiosztását a gazdaságosság határozza meg, amely a felső és alsó 3 vízlépcsőnél a közel azonos esésekben, azaz az azonos géptípusok beépíthetőségében nyilvánul meg.p-H—témát dolgozta fel előadásában Fehér Lajos és Fröhlich Péter, a VÍZITERV munkatársai. Az érintett vízierőművek tulajdonképpen a Közép-Dráván helyezkednek el és ebből a csakoveci és dubravai vízlépcsőt teljes egészében jugoszláv érdekeltségűnek kell tekinteni, míg a djurdjeváci vízlépcső közös érdekeltségűnek tekinthető. Ennek 1973-ban a magyar fél elkészítette az elővizsgálatát. -ч 1974-ben államközi megállapodás keretében döntés született a tekintetben, hogy első lépcsőben a djurdjeváci és barcsi vízlépcső megépítésére kerülhet sor. A barcsi vízlépcsőnél gazdaságosan kb. 50 millió m 3 hasznos tározótérfogat alakítható ki és ez, mint komplex hasznosítású tározó, az árvédelem és folyószabályozás később, elvégzendő munkáinak költségét jelentősen csökkenti. A djurdjeváci vízlépcsői térségében pedig mintegy 15 millió ni : i-es tározó építhető. A djurdjeváci erőmű csúcserőműként, a barcsi erőmű pedig alaperőműként tartható üzemben. A tervezett erőművek műszaki adatait az alábbiak adják: 7. Djurdjeváci üzemvízcsatornás vízlépcső A duzzasztómű helye: 217,6 fkm. Duzzasztási szint: 128,50 m A. f. Teljes szélesség: 80 m. 4x17 m szabad nyílással. A bal oldali támfalban max. 15 m 3/s élővíz lebocsátására csőturbina épül be. A felvízi csatorna: 9,91 km magasvezetésű és aszfaltbeton szigetelésű. Vízszállító képesség: 750 m 3/sec. Az alvízi csatorna: 5,96 km hosszú, mélyvezetésű. A vízierőmű hossza: 72 m. Szélessége: 74,8 m. A turbinák Kaplan turbinák (2 db), névleges teljesítmény 60 MW.
