Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Sáfián János: Hajdúhátsági többcélú vízgazdálkodási rendszer öntözőtelepeinek kialakítása

Hajdúhátsági öntözőtelepek kialakítása 547 azonos pozícióból jussanak öntözővízhez. A főművekkel megteremtett lehetőségek azonban csak akkor lesznek hasznosak és gazdaságosak, ha az öntözőtelepeket úgy tervezzük és építjük, hogy azok ki is használják. A továbbiakban néhány főmü-kihasználási szempontot említünk meg: — Öntözőtelepek tervezésénél ki kell használni a célszerűnek ítélt főmű hatásterületet (4—5 km). — Főművekben, a vízkivételek helyét, különösen a zárt szelvényű vezetéknél a főművel együtt kell megépíteni. — A vízgazdálkodási rendszer vízforgalma tegye lehetővé, hogy csúcsfogyasztáskor a tározók feletti területek öntözésére a vízvezető útvonalak teljes vízsugara felhasználható legyen. — A nyomóvezeték végén elhelyezett napi kiegyenlítő tározóval biztosítani kell a szivattyúk szakaszos üzemétől független folyamatos főművi vízkivételi lehetőséget. Hosszú távú előrelátó tervezés esetén a HTVR főművei biztosítani tudják a 30 000 ha terület öntözését a főművek melletti 4—5 km sávszélességben. Az öntözésfejlesztést a mezőgazdasági üzemek a tág lehetőségen belül ott és olyan mértékben valósítják meg, ahogy anyagi erejük és gazdálkodási színvonaluk lehetővé teszi. A vízellátó főművek pozícióit akkor használják ki az üzemek megfelelően, ha további főmű építése nélkül elsősorban a helyszínrajzon megjelölt területen belül valósítanak meg öntözést. 3. Területrendezés, (áldásitás, vízrendezés A 30 000 ha öntözésfejlesztés várhatóan 10 — 15 éven belül fog megvalósulni. A 46 600 ha bruttó hatásterületen belül a 30 000 ha nettó öntözés mintegy 70%-os területfoglalási eredményez, tehát a HTVR hatásterületén belül az öntözés igényeit kielégítő táblásítás meghatározó lesz. A mezőgazdasági üzemeknél folyamatban van a nagy teljesítményű erőgépek térhódítása, és a gépek által megkövetelt nagyméretű táblák kialakítása. A jelenleg folyó táblásítási mód, ami gyakran utak ritkításából áll, az öntözés igényét nem elégíti ki, mert a kialakított táblák szabálytalanok, és a modern öntözőgépek üzemét nem teszik lehetővé. Az is nyilvánvaló, hogy a meliorációval bizonytalan ideig nem lehet várni, mert a nagy teljesítményű erőgépek kihasználását korlátozzák a jelenlegi körülmények. Az eddig leírtakból következik, hogy a HTVR hatásterületén a melioráció az öntözéstől elválasztva célszerű — az öntözés érdekeit figyelembe vevő nagytérségi rendezési terv alapján — végezni. A rendezési terv kulcslétesitményei az összes mezőgazdasági és öntözési igényt kielégítő táblák lennének. Néhány megállapítás a táblásítás kialakításával kapcsolatban az alább felsoroltak: — A modern gépesített öntözés igényeit kielégítő táblásítások általában kielégítik a mezőgazdasági üzemek táblával kapcsolatos egyéb igényeit is. — Az öntözés műszaki igényeit nem kellően érvényesítő, vagy figyelmen kívül hagyó táblásítást sok esetben újból kellene készíteni, mivel az öntözésnél jelentkező többletberuházás azt gazdaságossá teszi, vagy üzemi korlátot eredményezne.