Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Szappanos Ferenc-Széles István-Virág Mihály: A Kapos vízfolyás rendezése tározással

542 Szappanos F.—Széles I.—Virág M. árvízi vízhozamhoz képest minimális, így a műtárgy gyakorlatilag a Qio%-os árhullámtömeget teljes egészében visszatartja, amely az árvíz után üzemvízszintig automatikusan leürül. A vészárapasztó csak a 132,50 mA.f. értéket meghaladó tározófeltöltődés után lép működésbe (6. ábra). Az árvízi csúcsterhelésnél — Qi%-os árhullám jelentkezésekor — 132,80 m vízszint áll elő, amelynél a bukóaknás árapasztó 25 m

3/s, a vészárapasztó pedig 6 m

3/s vízhozamot vezet. A bukóaknás árapasztón különböző magasságban elhelyezett zsiliptáblával lehet a tározó vízleeresztését szabályozni. A bukóaknához a töltés alatt 2 db 1,80 0 előregyártott ROCLA típusú vasbeton csövekből épült az átvezetés. Ehhez a kifolyási oldalon burkolt szakasz és egy bukó csatlakozik. Építése vákuumkutas talajvízszint-sülylyesztés mellett történt több ütemben. A vészárapasztó előregyártott keretlábas árapasztó típus 2 m-kénti keretállással. A létesítmény építésekor megmozgatott földtömeg 35 000 m

3. Beépített előregyártott beton 550 m

3, helyszíni beton 1800 m

3, acélszerkezet 7 t. A beruházás összes költsége 19 millió Ft volt. A beruházási költségnek a tározott összes víztömegre vetített értéke: 2,3 Ft/m

3. A hasznosítható víztömegre vetített fajlagos költsége: 3,2 Ft/m

3. A fentiekből kitűnik, hogy a tározó megvalósítása igen gazdaságosnak mondható. A tervezett rendszer további kiépítése — főbb mutatókban — 1,1 millió m

3 földmunkát, 3600 m

3 helyszíni, 2800 m

3 előregyártott beton és 12 000 m

2 kőburkolat beépítését jelenti, amelynek összköltsége 1976. évi árakon 148 millió Ft. A tervezett építési ütem szerint a munkák befejezése a VI. 5 éves terv végén várható. 4. A továbbfejlesztés lehetőségei A természetes vízkészletek és a vízigények között jelentkező és egyre fokozódó feszültségek feloldásának egyik lehetséges módja — Somogy megyében is — a hasznosítható helyi vízkészletek növelése tározók építésével. A hidrológiai és meteorológiai észlelőhálózat új rendszerű kialakítása, az adatfeldolgozás korszerűsítése, a módszereket érintő tudományos kutatás és fejlesztés várhatóan a jelenségek folyamatos figyelemmel kísérését teszik majd lehetővé, illetve az előrejelzések megbízhatóságának fokozását eredményezik. További tározók építését is feltételezve, a vízgyűjtő egészére kiterjedő észlelő, továbbító és adattároló-adatfeldolgozó rendszer — a gépi számítás lehetőségeinek kihasználásával — olyan operatív irányító rendszerré fejleszthető, amelynek hatása várhatóan kettős lesz : 1. A jelenlegi „különválasztott" tározó üzemről át lehet térni az „egyesített" üzemre, amely az adott tározótérből kiszolgáltatható vízmennyiség növelését eredményezi. (Az „egyesített" üzemű tározótípusnál vízhasznosítási és árvízi tározóteret nem különítenek el.) 2. A tározók együttes — az időjárási és lefolyási adatokon alapuló — üzemével a vízjárás szabályozása tovább finomítható és ezzel a Kapós vízrendszer névleges kiépítési mértéke és a vízrendszer árvízi biztonsága tovább növelhető. /