Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Majorlaki József: A Dráva vízgazdálkodásának és környezetvédelmének adottságai és fejlesztési feladatai a Nemzetközi Dráva-Konferencián

A Dráva vízgazdálkodása és környezetvédelme 45 a folyó közvetlen környezetében található talaj vízkészletre negatív hatással van. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Iidézet 1968 óta végez folyamatos méréseket a Drávaszabolcs—Donji Miholfac folyószelvényben. A vizsgálatok egyik célja a mederváltozás folyamatának megismerésére irányul. A meder függőleges értelmű változásai rövidebb időszakokban is méteres nagyságrendet érhetnek el, azonos pontban is évről évre. b) Árvízvédelem A Dráva folyó nagyvizei elleni árvédelem az alsó Dráva-vidék 883 000 fő lakossága számára létfontosságú kérdés. A 96 000 ha-ruji védett terület megfelelő biztonsága parancsoló kötelezettség. Ezek általában termékeny, megművelt mezőgazdasági területek. Ha megfigyeljük a vízállások változásának időbeni átalakulását, akkor egyértelműen láthatjuk, hogy a Dráva vízgyűjtőjén nagy emberi beavatkozások mentek végbe, aminek következtében az árvizek levonulása kedvezőtlenebbé vált. A maximális vízállások ugyanis 60—80 cm-rel nagyobbak, mint a 35 év előtti adatok. Horvátországban a Dráva nagyvizei elleni árvédelem 243 km hosszú árvédelmi töltésen folyik, és tervbe van véve újabb 150 km árvédelmi töltés építése is. Emellett a régi töltések rekonstrukcióra szorulnak, azokat erősíteni kell és magasítani. Jelenleg folyik a Dráva komplex rendezésének megoldására irányuló törekvés, amely felöleli a vízerő hasznosítás kérdését úgy, hogy már most tekintettel vannak arra, hogy az új védelmi vonalak kövessék a duzzasztott töltések tervezett nyomvonalát, a vízlépcsők tározóinál. Az árvédelmi vonalak fejlesztésének jelen fázisában a magyar és jugoszláv szakemberek együttműködnek és egységes tervkoncepció készül. A murai nagy vizek elleni védekezés árvízcsúcs-csökkenlő tározókkal oldható meg. Ezt értékelte Ivo Senica dolgozatában. Véleménye szerint Muraszombat város védelmét, tovább Lendva város védelmét úgy lehetne biztosítani, hogy Muraszombat felett a Ledava folyón egy 220 ha-nvi területű tározótér 5,6 millió m

3 vízbefogadó képességgel, továbbá egy 450 ha-os erdő, 7 millió m

3 tározótérrel áll rendelkezésre. Végül Jutón város felett két kisebb tározóval 5,6 millió m

3 vizet lehet a mellékágakon visszafogni és ezzel a Mura alsó szakaszának vízgazdálkodási rendszerét javítani. A mellékágakon történő tározók létesítésével aránylag előnyös gazdasági; feltételek mellett is sikerül a Mura nagyvízi terhelését csökkenteni. 2. Л Dráva folyó hasznosítása A vízhasznosításra vonatkozó távlati vízigények meghatározása számos elméleti, módszertani és adatgyűjtési problémát vet fel. Ezekkel részletesen foglalkozott tanulmányában Molnár Lászlóné. Minden vízhasználó igényének értéke időben változó, a vízhasználó adottságával, szándékával függ össze, és esetleges véletlenszerű jelenségekkel is kapcsolatban van. Véleménye szerint a vízhasználó civilizáltsága és a környezet civilizációs színvonala is számításba jön ebben a témakörben. A vízigények mértékét befolyásoló tényezők tekintetében az adatgyűjtések hiányosak. Ezért a számításokat csak a társadalmi és gazdasági fogyasztók egysége fajlagos szükségletváltozásának figyelembevételével lehet elvégezni.