Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Szappanos Ferenc-Széles István-Virág Mihály: A Kapos vízfolyás rendezése tározással

A Kapos vízrendezése távozással 533 építettségél. Hidrológiai vizsgálatokkal meghatározták, hogy ez a vízhozam 47 m

3/s lehet, amely megfelel a számított Çhox-os értéknek. További ok, hogy az érintett szakaszon több olyan nagyértékű műtárgy (híd, duzzasztó) van, amelyek átépítése irreálisan megemelte volna a beruházás költségét. Ezért az érintett és a csatlakozó szakasz nagyobb mértékű kiépítése még abban az esetben is külön vizsgálat és gazdasági mérlegelés tárgyát kellett volna, hogy képezze, ha a befogadói feltételek nem jelentettek volna egyébként korlátot. A tárgyalt Kapós vtzgyüjtörész közép- és hosszú távú mezőgazdaságfejlesztési programja a közel 4000 ha-os völgyfenéki terület intenzív mezőgazdasági hasznosításának és a termelés vízügyi biztonságosságának fokozása egyaránt indokolja, de meg is követeli, hogy a Kapós és mellékágai legalább a Qio%-os valószínűségű árvízhozamok kiöntésmentes levezésére kiépüljenek. Az ismertetett befogadói korlátok miatt ez csak úgy lehetséges, ha a tervezett mederrendezéssel egy időben — vagy azt megelőzően — meghatározott helyeken árvízi tározók építésére is sor kerül, amelyekkel mód nyílik a vízjárás szabályozására. I. A rendezés műszaki lehetííséjjeinek vizsgálata A vízrendszer vízrajzi adataiból viszonylag igen sok megbízható és kevésbé megbízható vízhozam-adatsor áll rendelkezésre. A fővízfolyás alapvízmércéje Dombóvár alatt, Kurdnál található. Ezt többször áthelyezték, ezért a vízhozam-adatsort korrigálták és megbízhatónak tartják. A Kapós másik két vízmércéjét, a kaposvárit és a dombóvárit már nem sorolják a legmegbízhatóbb állomások közé. A vizsgált szakaszon északról és délről csatlakozó vízfolyások közül a Deseda patak Toponárnál, az Orci patak Orcinál, a Surján patak Szentbalázsnál, a Baranya patak pedig Csikóstöttösnél vízhozam-nyilvántartó szelvénnyel rendelkezik. A szabad szelvényben felszerelt vízmércék középvízi vízhozam-adatsorai megbízhatóak, az árvízi vízhozamok adatsorait azonban — a Baranya patak kivételével — a kiöntésekből származó vízhozamcsökkenések terhelik. Az előző évek során a Vízügyi Igazgatóság kijelölte és felmérte a terület tározási lehetőségeit és elkészítette azok morfológiai görbéit. a) Hidrológiai vizsgálatok A vízjárásrendezést úgy kívántuk megoldani, hogy a tározókban az egyébként károkat okozó árvizeket visszatartjuk és száraz időszakban ebből pótoljuk a vízhiányt. A vízhasznosílási tározótereket és a tározók árvízcsökkentő hatását a továbbfejlesztett sorbanállásos modell [3], a különbözőelőjordulási valószínűségi árvízhozamok becslését pedig a matematikai statisztika módszereinek felhasználásával vizsgáltuk meg. Az árvízcsökkentő tározók üzemének kialakításához szükséges hidraulikai paraméterek becsléséhez a Töröcske patakon épült tározóból vízemésztéses kísérleteket végeztünk. A több évről rendelkezésre álló vízhozam-adatsorok alapján az egyes vízhozamnyilvántartó szelvények árvízi viszonyait simuló és szélsőérték típusú eloszlásfügg-