Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Csuka József: Vízgazdálkodás és a gazdasági fejlettség közötti összefüggések feltárása

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK FELTÁRÁSA CSUKA JÓZSEF

1 Összefoglaló : A társadalmi haladás szempontjából legdöntőbb a gazdasági élet területén végbemenő fejlődés. A gazdasági növekedés egyik befolyásoló tényezője pedig a vízgazdálkodás. Ez függetleníti a termelési folyamatot a káros vízfeleslegtől vagy vízhiánytól és megteremti a termelés feltételeit a természeti környezet átalakításával és szabályozásával. À természeti tényezők és gazdasági folyamatok közötti összefüggés a vízkészlet — adottságokból eredő — korlátozott átalakítási lehetőségével függ össze. Ebből következően a természeti tényezők megszabják a vízkészlet hasznosításának lehetséges módját. A vízhasznosítással szemben jelentkező növekvő igények a természeti tényezők egyre nagyobb mértékű szabályozását teszik szükségessé. így a gazdasági fejlettség és a vízgazdálkodás fejlesztése között szoros kapcsolat alakul ki. Ezt a kapcsolatot az alábbi tanulmány 32 országra vonatkozó adat alapján, többváltozós — regressziós analízissel meghatározott - függvénykapcsolattal mutatja be. E kapcsolat és a gazdasági növekedésre, valamint a népességre vonatkozó prognózis alapján megállapítható, hogy a gazdaságilag fejlett európai országokban 2000-ig évente átlagosan 1,8-2,0%-kal nő az egy főre eső vízkivétel, míg a fejlődő országokban ez 1,2—1,5%-ra tehető. Az infrastruktúra

2 színvonala és a gazdasági fejlettség között egyértelmű összefüggés állapítható meg. Ez a termelő és infrastrukturális beruházások arányos fejlesztésére utal. A tanulmány a gazdasági fejlettség függvényében a bőséges infrasturktúra vagy az infrastrukturális kapacitáshiány melletti fejlesztéssel foglalkozik. Rámutat az optimális vízgazdálkodási insfrastruktúra-méretezés módszerére. Hangsúlyozza, hogy az infrastrukturális fejlesztésre szolgáló eszközök optimális elosztását a piac kevésbé befolyásolja, és ezt politikai döntési rendszerekkel kell kiegészíteni, pótolni, amelyet a hosszú távú és a területi tervezés alapoz meg. * * * A társadalmi haladás sokoldalú folyamat, benne az egyes társadalmi résztevékenységek fejlődésének együttes eredménye jelenik meg. A legdöntőbb a gazdasági élet területén végbemenő fejlődés, a gazdasági növekedés. Ezáltal teremtődnek meg azok az anyagi alapok, amelyek közvetlenül vagy közvetve feltételei a társadalom más tevékenységének. A gazdasági fejlődés azonban az össztársadalmi haladás szerves része, ezért maga is a társadalom egészének fejlődését meghatározó tényezők hatása alatt áll. A társadalmi haladás és a gazdasági növekedés összefüggéséből adódik, hogy a társadalmi célok valóraváltásához a gazdasági növekedésen keresztül vezet az út. Ezért a gazdaságot irányító tevékenység fő figyelmét a gazdasági növekedésre kell fordítani. 1 Csuka József, oki. mérnök, Országos Vízügyi Hivatal (Budapest) Vízgazdálkodásfejlesztési Főosztály. 2 Az infrastuktúrán a nemzeli vagyonnak azt a meghatározóit részét értik, amely sem anyagi javak létrehozását, sem azok elfogyasztását közvetlenül nem szolgálja, és amely a termelés—elosztás—fogyasztás folyamatának zavartalan mozgásterét hivatott biztosítani. A vízgazdálkodás, mivel a társadalom széles körű tevékenységének feltételeit teremti meg, az infrastuktúra részenek tekinthető. 1 Vízügyi Közlemények