Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

484 Schneider Szilárd 40,0 m (p Magas tarozó (

D Szivattyútelep Csomópont Ч Köv I УК' 6356 I 7 9 3 S 2. ábra. A közölt számpélda csőhálózatának vázlata Fig. 2. Scéma du réseau de conduites de l'exemple numérique considéré. 1 = réservoir haut, 2 = station de pompage Bild 2. Skizze des Rohrnetzes für das Zahlenbeispiel. 1 = hoher Speicher ; 2 = Pumpwerk Két, a szivattyútelepi (4) és városközponti (5) csomópont nyomását ábrázoltuk. A nyugalmi állapottól mért nyomáseltérés közel arányos a magastározótól számított távolsággal, legnagyobb a szivattyútelepen és mérsékelt a városközpontban. A kifutáshoz tartozó nyomásemelkedés kisebb mint a kiinduló üzemi nyomás. A szivattyútelepen, a főnyomócső elején a nyomáscsökkenés számottevő, a városközpontban azonban csak mintegy 5 m. A [3] segédletben rögzített szempontoknak megfelelve a hálózat egyetlen pontján sem lép fel vákuum. Kifutásnál egy adott méretű légüsttel, illetve állócsővel a nyomásemelkedés legnagyobb a nullafogyasztás és maximális medencetöltés üzemállapotában. Ezt gyakorlati tapasztalatok és numerikus vizsgálatok egyaránt igazolják. Hasznos ezért egy olyan számítási eljárás, melynek segítségével számítógép nélkül is „manuális" számítással lehet ezt a csúcsértéket meghatározni. Nagyon is kézenfekvő, bár a szerző erre a szakirodalomban utalást nem talált, egy csőrendszert nullafogyasztás esetén olyan csővezetékkel helyettesíteni, melyben a kiinduló permanens áramlás kinetikai energiája és súrlódási energiavesztesége egyezik a csőrendszer kinetikai energiájával és veszeteségével. Ezzel a hálózati kifutást fővezetékben lejátszódó kifutásra vezetjük vissza, mely utóbbinak szélső értékei a bevezetőben említett diagrammal meghatározhatók. Az eljárás részletes leírása a [3] segédletben található. Számpéldánkhoz a nagyobb pontosság érdekében e helyettesítő csővezeték áramlásának kifutását is géppel számítottuk és azt találtuk, hogy az eredmény a szabatosan számított hálózati kifutással ábravonal vastagságon belül egyezik. A helyettesítő csővezeték módszere abban az esetben is használható, ha egy szivattyúteleptől több főnyomócső vezet a magastározóhoz. A szabatos számítással szemben legnagyobb az eltérés, ha két ilyen közelítően azonos átmérőjű főnyomócsőnek a hossza számottevően eltérő. A hiba ebben az esetben elérheti a lengéscsúcs mintegy tíz százalékát. Nagyobb városi hálózatot több szivattyútelep táplál, ilyen esetben a közelítő eljárás természetesen nem alkalmazható. A rugalmassági paraméter alapján 0,18 m

2 állócső-keresztmetszettel számpéldánkban a nem permanens áramlást periodikus kifutásnak minősítettük. Ezt a feltevést utólag oly módon igazoltuk, hogy a számpéldát lefuttattuk a következő pontban