Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízépítő vállalatok egyensúlyvizsgálata 477 A (6) egyenlet D mátrixa ebben az esetben így alakul : 7. II. III. IV. Kőműves - 109 - 7 + 29 + 14 Ács - 27 - 11 + 21 + 7 Vasszerelő - 45 - 21 - 2 -14 Hegesztő - 21 - 2 - 6 - 9 K.gépkezelő 0 + 31 -13 -57 N.gépkezelő + 158 - 19 + 8 + 19 Kubikos + 204 + 251 + 5 + 31 Egyéb - 10 - 59 -50 -73 Kotró + И + 3 + 5 -13 Földnyeső + 11 0 + 1 0 Földtoló + И - 3 + 1 0 „Vákuumkutas" + 5 + 2 0 0 Az áttekinthetőbbé tétel kedvéért a bal oldalon feltüntettük az erőforrásoknak az I. táblázatban már megismert megnevezéseit. Ha a szaggatott vonal feletti mátrixelemeket oszlopvektoronként összegezzük, megkapjuk minden vállalat inunkaerőegyenlegét: [ + 150, +163, -8, -82]. A fenti sorvektor azt mutatja, hogy az első két vállalatnál kisebb-nagyobb munkaerő-felesleg mutatkozik, a harmadiknál és a negyediknél munkaerőhiány van. A gépi erőforrások vizsgálata arra mutat, hogy az 1. jelű vállalatnál komoly fölös kapacitás van. A IV. jelű vállalat kivételével minden vállalatnál ki nem használt kotró- és rakodókapacitás található. A IV. vállalat 13 kotrólüányát a másik három vállalat könnyen pótolhatja. Kiadható tehát az intézkedés, amely a szükséges felújítási és javítási munkák figyelembevételével az átirányításokat megindítja. Ha a kapacitásvektorokat összeadjuk, megkapjuk a négy vállalat együttes kapacitását, illetve a tröszt kapacitását. Ha az erőforrásokat a vállalatokon belül átcsoportosítjuk, ez a vektor nem változik. Eltérés csak a kapacitásmátrix elemeiben lesz. A még fennmaradó 6 kotró kihasználására alkalmi intézkedések tehetők. Az I. számú vállalat földmunkagép-feleslegét vagy újabb vállalással kell foglalkoztatni, vagy értékesíteni kell. Ilyen esetben meg lehet fontolni a korszerűség átlagának a javítását, a felesleges és korszerűtlen gépek selejtezését is. A gyakorlatban a ténylegesen előforduló erőforrásfajtáknak megfelelően, elemzés alapján kell az intézkedéseket megtervezni. Például a ÏII. vállalatnál levő egyetlen földnyeső állományban tartása teljesen felesleges. A I. vállalathoz való átcsoportosítása indokolt. A munkaerő részletesebb elemzése azt mutatja, hogy annak globális rendelkezésre állása mellett szakmánként országos hiány van. Kubikosok a szükségletet meghaladó mennyiségben vannak. Az építőipari szakmunkások viszont hiányoznak. A kubikosok viszont egyszerűbb kőműves- és ácsmunkát is végezhetnek, természetesen alacsonyabb termelékenységgel és minőségben. Ez a jelenség azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedek alatt történt gépkezelőképzés meghozta az eredményét. A példa numerikus adatai alapján azonban gondoskodni kell a különböző építőipari szakterületeken a szakmunkásképzés sürgős beindításáról. A nehézgépkezelők átcsoportosítása részben megoldódik az átadott gépeket kísérő kezelők személyében. A III. számú vállalatnál mutatkozó szabad kőműves és ácslétszám időleges átcsoportosítása enyhítheti az I. jelű vállalat e téren fennálló gondjait.