Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízépítő vállalatok egyensúlyvizsgálata 475 A felsorolt intézkedések csak a példánk kidolgozását célozzák. A vállalat ezeknél lényegesen bonyolultabb intézkedéssorozatra kényszerül a hatékonyságának fokozása érdekében. Ha azonban a felsorolt intézkedéseket a vállalat meghozza, tulajdonképpen újabb technológiai színvonalra emelkedik. Növekszik a termelékenysége, csökken a szükséges munkáslétszáma, viszont az eszközállománya növekszik. Ezek a hatások természetesen már tovább gyűrűznek a vállalat gazdálkodásának minden területén. A feldolgozott példánk szempontjából a részletezésük nem indokolt. A termelékenység változása azonban megváltoztatja a technológiai mátrix néhány elemét. Az új mátrix szorzása útján nyert új erőforrásigény, melyet egy a' vektor foglal össze, szerencsés esetben már arról tájékoztat, hogy a vállalat rendelkezik a szükséges erőforrásokkal, kialakul az a' = c helyzet. Ezúttal a termelési program reális, végrehajtható. Az erőforrások kihasználása azonban helyenként még igen alacsony. Mint fentebb már megjegyeztük, a fölös mennyiségben rendelkezésre álló földmunkagépek jobb kihasználását megfelelő munkák vállalásával lehet javítani. Ha ezt a módszerünk segítségével kívánjuk számítani, a programvektor érdekelt komponenseit kell megváltoztatni. A programvektort kell akkor is megváltoztatni — vagyis a rendelésállományt — ha semmilyen intézkedéssel nem tudjuk a megfelelő erőforrásösszetételt elérni. Ha olyan kapacitásunk van, melynek a foglalkoztatása nem lehetséges, akkor azt értékesíteni kell, pl. földmunkagépeket eladni. A példán ebben az esetben а с kapacitásvektor változik meg az egyenlőség maximális megközelítése érdekében. Az egyetlen vállalat esetére kidolgozott módszer alapelvében változatlanul alkalmazható több vállalatból álló nagyobb szervezet, pl. egy tröszt esetére. Ebben az esetben az I. táblázatból készített technológiai mátrixot nem programvektorral, hanem valamennyi, a jelen esetben négy vállalat programvektorát tartalmazó programmátrixszal (III. táblázat) (5) kell megszorozni. A III. táblázat (5) szerint kapott eredménymátrixot kell most összehasonlítani a kapacitásmátrixszal, amely a négy vállalat kapacitásvektorát tartalmazza, vagyis C—T = D, (6) amelyet а IV. táblázat tartalmaz. Amennyiben T^C-nél, vagy T mátrix egyik eleme sem nagyobb mint а С megfelelő elemei, akkor a feladat reális, végrehajtható, esetleg bizonyos tartalékok is maradnak, melyek a mértéküktől függően rontják az erőforrások kihasználási mutatóját, következésképpen a hatékonyságukat. Ebben a valóságban soha elő nem forduló esetben a képzeletbeli tröszt termelési programja első megközelítésben egyeIII. táblázol Négy vállalat programveklorát tartalmazó programmátrix (5) I. II. III. IV. vállalat 100 90 80 80 1740 0 0 130 110 137 129 463 900 160 230 97 780 137 370 100 90 80 80 1310 0 0 60 17 40 39 356 830 124 540 78 860 108 130 0 0 0 0 870 0 300 60 22 40 18 233 130 75 210 38 280 59 160 0 440 365 500 220 0 0 * 93 19 9 16 = 149 580 43 270 46 380 46 190 640 360 286 360 870 0 0 249 83 44 68 359 070 150 862 141 340 153 408 300 220 220 220 435 1500 1150 40 40 0 0 318 925 153 365 79 820 84120 5850 4200 3500 6000 2620 3000 2700 55 10 0 0 2 611 380 1 251 360 1 674 730 1 234 610 1110 900 669 1160 535 700 600 535 725 251 563 248 810 244 112 300 220 220 220 200 0 660 165 910 67 860 69 480 68 140 0 0 0 0 0 600 0 24 000 24 000 0 0 0 0 0 0 0 300 0 12 000 12 000 0 0 224 0 0 0 0 0 0_ 29 120 24 640 30 688 28 896