Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

466 Petrasovits Imre folyamat eredménye lehet. Több tanulmány a szolgáltatás és az automatizálás szempontjából egyaránt az alsóvezérlés elvének alkalmazását ajánlja. Más tanulmányok a hidrológiai és hidrometeorológiai adatgyűjtés automatizálására szolgáló berendezéseket ismertetnek, különös tekintettel az öntöző és lecsapoló rendszerek automatizálásához szükséges alapadatokra (talajnedvesség, csapadék, párolgás stb.). Foglalkoznak a távmérés és a távjelzés kérdéseivel különböző esettanulmányok példáján. A tanulmányok bemutatását követően — az időbeli korlátok miatt — mindössze néhány hozzászólásra nyílt lehetőség. Bulgária képviselője, Uzunov kiemelte a Magyarországgal kialakított hasznos együttműködést az öntözés és az adatgyűjtés automatizálása terén. A hozzászólók mind hangsúlyozták az automatizálás kérdésének fontosságát. Felvetették, hogy a jövőben nagyobb mértékben kellene foglalkozni a lecsapoló rendszerek üzemének automatizálásával, beleértve a függőleges drénezést is. A szimpózium végeredményben megállapította, hogy e kérdés napirendre tűzése rendkívül időszerű volt. c) A különleges ülés A Kongresszus keretében különleges ülés formájában került sor a „Környezetvédelem az öntöző- és árvédelmi műveknél" címmel. Az ülésre 19 tanulmány érkezett, köztük 1 magyar részről (dr. Petrasovits Imre). A vitában hozzászólások hangzottak el, és USA-tól Bangladeshig különös hangsúlyt kapott a víz- és tájvédelem. Gyakran szerepelt komplex fogalomként a környezet védelmének tervezése, különös tekintettel az élő anyagi világra, benne az ember egészségére és üdülésére. Lényeges következtetésként megállapítható volt, hogy minden műszaki beavatkozásnak a kedvező hatásokon és előnyökön kívül minden esetben környezetromboló hatása is van vagy lesz. Ezeket a kedvezőtlen hatásokat a műszaki beavatkozási terv részeként kell felmérni, illetve elhárításukat megtervezni. A környezetvédelem gyakorlati végrehajtása csak egy-egy nemzetgazdaság egészén belül valósítható meg. A tervezési, módszertani és anyagi eszközök tekintetében azonban szervezett nemzetközi együttműködés elkerülhetetlen, különösen a kis- és közepes országok számára. d) Bizottsági ülések A Kongresszus keretében bizottsági ülésekre került sor egyes részletkérdések megvitatására, illetve szervezeti problémák tisztázására. Ezek közül a leginkább érdeklődésre számot tartó néhány esetet említjük meg. Öntözés Hatásfok Bizottság A bizottság munkájában a MNB részéről Kálmán Miklós vett részt. A Bizottság megvizsgálta a témával kapcsolatos beérkezett észrevételeket és a francia összefoglaló vizsgálat anyagát, valamint a holland adatfeldolgozást. Ennek eredményeképpen úgy határozott, hogy csak az öntözés műszaki hatásfoka állapítható meg és mérhető egyértelműen jelenlegi ismereteink szerint. A mezőgazdasági és közgazdasági hatásfok egyértelmű meghatározásához még további vizsgálatok szükségesek, melyet a francia fél által benyújtott anyag alapulvételével volna célszerű folytatni. Az öntözési hatásfok eszerint három részre bontható: 1. a vízszállítás hatásfoka, 2. a vízszétosztás hatásfoka és 3. a vízadagolás hatásfoka. 1. A vízszállítás hatásfoka a rendszer fővízkivitelénél kivett, és az elosztó hálózattal (fordulóban működtetett hálózat) kivett vízmennyiségek közötti arány. 2. A vízszétosztás hatásfoka az elosztóhálózatba bevezetett és a táblára kivezetett vízmennyiségek aránya. 3. A vízadagolás hatásfoka a táblára kivezetett és a kívánt talajnedvesség-tartalom eléréséhez szükséges vízmennyiség aránya. E hatásfok értelmezése csak akkor érvényes, ha az öntözés célja a talajnedvesség pótlása. Egyéb esetekben az értelmezést módosítani kell (pl. fagyvédelem, sókimosás). Evapotranszpirációs M unkabizottság A Bizottság korábbi amerikai elnöke helyébe dr. Petrasovits Imre személyében magyar elnök került. A Bizottság tagjai számának növelésére tett javaslatát a Nem-