Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

464 Petrasovits Imre tanulmányok hazai körülmények között csak mérsékelt, míg export munkák esetén nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot. „ A talajvíz felhasználásának tervezése öntözés céljára" A kérdéshez 53 tanulmány érkezett be, közöttük 1 magyar (Érdi Sándor—Kálmán Miklós: A kútöntözés néhány tervezési kérdése). A tanulmányok zöme a Szovjetunióból, az USA-ból, Japánból, NSZK-ból, Indiából, Angliából, Iránból és Franciaországból érkezett. A tanulmányok igen nagy része foglalkozott a talajvíztér hidrológiájának modellezésével (beleértve a felhasználókat is). Általában kétdimenziós modellek alkalmazását javasolták és hagsúlyozták a tározási kérdések, továbbá a vízvezetési tényezők alaposabb vizsgálatának szükségességét. Több tanulmány foglalkozott a talajvíz öntözésre való felhasználásának vízjogi, igazgatási kérdéseivel. Egyes tanulmányok a talajvíz és felszíni vizek együttes öntözési felhasználását tárgyalják. A tanulmányok zöme mondanivalóját egy-egy konkrét területtel kapcsolatban ismerteti, és csak kisebbik részük tárgyal általánosan alkalmazható alapelveket és összefüggéseket. (Az itt elhangzottak export tervezéseinknél igen jól alkalmazható ismeretanyagot tartalmaznak, hazai felhasználásuk kisebb jelentőségű.) ,,Fejlett öntözési módszerek összehasonlítása, beleértve a szivattyús öntözés fejlesztését" A kérdést két részben tárgyalták. A korszerű öntözési módszerek összehasonlítása című altémában 17 országból 50 tanulmány érkezett, ebből 3 magyar szerzőtől (Marjai Gy., Kereszturszky J. és Pálfai 1.). A tanulmányok az öntözési módszerek osztályozásával, a módszerekkel és a technikával, a nedvességtartalom eloszlásával, egyenletességével foglalkoztak. Üj színfoltként jelentkezett a kondicionáló öntözés vagy permetöntözés (mist irrigation), mely a légmozgással keveredve elsősorban a mikroklímát teszi kedvezőbbé. Nagyobb teret kapott a cseppenkénti és az altalaj öntözés. Az öntözés gépesítése számos új gépet teremtett, elsősorban az önjárók családjában, és érdekesek a nagy vízhozamú, mozgó (elsősorban szovjet) szivattyús gépcsoportok árasztásra, sávos- és legelőöntözésre. Valamennyi öntözési módszernél meg kell keresni a legkedvezőbb, leghatékonyabb területet. Az automatika elsősorban az esőztető öntözőberendezésekben terjed. E kérdéscsoportban széles teret kapott (a hozzászólásokban is) a növény-talaj, a növényhőmérséklet-nedvességtartalom stb. összefüggések elemzése is. A fejlődés irányaként a gépesítés és az automatika, továbbá a mikroklíma javító eljárások fejlesztését, a növény számára a folyamatos vízszolgáltatás biztosítását, a trágyázó (állattartással kapcsolt) öntözés terjesztését, a talaj termőrétegének és termékenységének fenntartását, a különböző öntözési módok és agrotechnikák összekapcsolásának lehetőségét (ugyanazon a területen, a növényi összetételtől függően) jelölték meg. A 34 hozzászóló hasonló kérdésekkel foglalkozott. Többségük a Szovjetunió részéről szólt, de olasz, francia, német, iraki, indiai stb. szakember is kifejtette véleményét. Többségük a saját államukban tapasztaltakról számolt be. Több berendezést ismertettek, melyek jórészt ismertek (Fregatt, DDA—100 M stb.). Érdekes volt az egyik szovjet eredmény ismertetése a tengervízzel való öntözésről, ahol — áteresztő és jól drénezett talajon — kiváló eredményeket értek el. Ugyancsak fontos vizsgálatok folytak a nedvességtartalom talajhőmérséklet összefüggésében a terméseredményváltozásokra vonatkozóan. Zajcev a rizstermesztés korszerűsítésére hívta fel a figyelmet, mint egyik legnagyobb vízfogyasztó módszerre, és így ennek automatizálási igényeire. Több felszóialó foglalkozott az újabban fejlődő (cseppenkénti, altalaj, permet stb.) öntözőberendezésekkel. E kérdéscsoport vitájához filmbemutató is csatlakozott. „Öntözés a Szovjetunióban" c. filmet vetítették. Egyszerű eszközökkel, de nagy rendszerességgel szinte valamennyi berendezést és módszert láthattuk, melyeket a Szovjetunióban az utóbbi 20 évben és főleg jelenleg alkalmaznak. Üj színfolt volt a cseppenkénti és a permetöntözés (utóbbi önjáró traktorra szerelve, nagy nyomáson, nagy átmérőjű csőtorokból), valamint a (Szarvasi ÖKI) „Kőrös" öntözőberendezés DDA —100 M-ra alkalmazva.