Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában

Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság 459 vekszik. Ez a fejlesztési ütem — az anyagi lehetőségek hiánya miatt — elmarad a 2006/1973. sz. Korm. rendelet alapján készült terv előirányzataihoz képest. Ebben az ötéves tervidőszakban is kiemelten kell kezelni Miskolc város vízellátását. A víztermelő kapacitás fejlesztése során üzembe kell állítani a Keleti Csúcsvízmű II. ütemét, 15 000 m

3/nap, és a Sajóládi Vízmű első egységét 25 000 m

3/nap kapacitással. Miskolci elosztóhálózat rekonstrukciójára és a tározókapacitás bővítésére a Városi Tanács 72 000 mFt-ot irányzott elő a tervidőszakra. A megye területi fejlesztési előirányzatai szükségessé teszik a regionális vízmüvek folyamatos fejlesztését. A korábbi megállapodásnak megfelelően az Északmagyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat megtette az előkészületeket a bővítésre, amit 12 000 m

3/nap kapacitásfejlesztéssel terveznek megvalósítani. A tervidőszakban kell befejezni a Délborsodi Regionális Vízmű építésének második ütemét, ami részben központi pénzeszközökből, részben Társulati beruházásból valósul meg. Heves megyében a IV. ötéves tervidőszakban nagymértékű közműfejlesztés valósult meg. Ennek következtében a vízellátás 11%-kal növekedve az ellátottság 68%-ra, a csatomázás 10%-kal növekedve az ellátottság 22%-ra növekedett. A csatornázottságnál is kedvezőtlenebb a szennyvíztisztítási arány, mert többek között az Eger városi szennyvíz jóformán tisztítás nélkül kerül a fogadóba. Л IV. ötéves tervidőszak vízellátási munkáiból a legjelentősebbek a Mátrai Regionális Vízmű új létesítményei voltak. Ezenkívül jelentősek az Eger Északi és Eger Déli Vízművel kapcsolatos előkészítő munkák. A falusi vízellátás fejlesztése érdekében 14 új vízműtársulat alakult és 18 társulati vízmű üzembe helyezése történt meg. A következő (V.) ötéves tervidőszakban a vezetékes vízellátás további 12%-os növelését kell megvalósítani. A tervidőszak végére az ellátottság 80%-ot fog elérni. A tervidőszakban kell üzembe állítani a Mátrai Regionális Vízmű II. ütemét, valamint az Eger Északi Vízművet. Gondoskodni kell a Gyöngyösi Vízmű rekonstrukciójáról 2700 m

3/nap kapacitásnövekedés előirányzásával számolva. Ezenkívül 23 községben 19 új vízműtársulat szervezését és 17 községi vízmű bővítését kell megoldani az V. ötéves terv keretében. Ugyanekkor nagyarányú csatornázási és szennyvíztisztítási fejlesztést irányoztunk elő. A feladatok megoldására 259 800 mFt áll rendelkezésre. j) Vízminőség-gazdálkodás Az elmúlt évek nagyarányú települési, ipari és mezőgazdasági fejlesztésével a szennyvíztisztító berendezések építési üteme nem tudott lépést tartani, így felszíni vizeink erősen elszennyeződtek. A III. ötéves tervidőszak elején mutatkozott súlyos vízminőségi problémák javulásában az eredmények а /V. ötéves tervidőszak végére jelentkeztek. Borsod megyében a vízminőség-gazdálkodás problémái fokozottan jelentkeztek, mivel az Igazgatóság területén levő 93 jelentős szennyvízkibocsátóból 61 Borsod megye területére esik, ebből is 48 a Sajó folyó vízgyűjtőjére. Külön problémát jelent, hogy vízfolyásainkon már a határon egy adott vízminőséggel kell számolni, amely a hazai területen tovább szennyeződik, ill. tisztul. A IV. ötéves tervidőszak alatt csökkenés mutatkozott a kibocsátott ipari szennyvizek mennyiségében. Különösen jelentős volt a csökkenés a Borsodi Vegyi Kombinát I-II. gyáregységeinél, valamint az Ózdi és a Lenin Kohászati Müveknél.