Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában

A Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 445 4. ábra. A Dombrád— Tiszalelki mederrendezés részlete (1975. júl.) Рис. 4. Вид на участок русловыправительных работ Домбрад-Тисателек (июль 1975. г.) Fig. 4. Détail de la régularisation du lit de la Tisza entre DombrádTiszatelki (Juillet 1975) lejjebb következett be. A gázlók megszűntek, ma már mindenütt nagyobb a vízmélység — kisvizes időszakban is — 25 dm-nél (4. ábra). A múlts század második felében Tokaj es Tiszabecs között készült 61 átvágás közül az elsőt, a tiszaszalkait 1852-ben hajtották végre. Az átvágást sem itt, sem máshol nem követte a meder rögzítése, így a megnövekedett eséssel együttjáró fokozott munkavégző képesség intenzív medervándorlást indított el. A kanyarok a közben kiépített árvízvédelmi töltéseket kezdték veszélyeztetni, ezért ezek bevédése — már a múlt század utolsó évtizedében — sok helyen elkerülhetetlenné vált. A jobb parton kiépített partvédő mű Tiszaszalkánál is megakasztotta a meder folyásirányban lefelé való továbbfejlődését, így a felső kanyar az alatta levőre ráfutva az amplitúdó további növekedését, a kanyar túlfejlődését eredményezte. Egy évszázad elteltével a levágott és holtmederré vált kanyar helyét a felette levő folyókanyarulat foglalta el. A spontán lefűződés nagyon nehezen jóvátehető károkat, közvetlen árvízveszélyt okozott volna, ezért vált szükségessé a tiszaszalkai újabb átvágás. Tanulva a korábbiakból: nemcsak az átvágás műszakilag helyes megvalósítását, hanem — a további me der vándorlás megakadályozására — a felette és alatta levő kanyarok bevédését, a folyó természetének legjobban megfelelő vonalazás kialakítását is feladatunknak tartottuk. Az 1974 telén kialakított 400 m hosszú, 20 m fenékszélességű vezérárokból 110 ezer т

я földet termeltünk ki, ami a tervezett mederszakasz teljes térfogatának egyötöd része. Az 1974. évi kedvező vízjárás során a szükséges többi „földmunkát" a víz elsodró ereje végezte el, a kívánt mederszelvény — a tervezettnél rövidebb idő alatt — az év folyamán kialakult, s a túlfejlett kanyar ismét holtmederré vált. Annak érdekében, hogy az így kialakult kedvező állapotot a lehető legkisebb ráfordítással stabilizálhassuk, 1975-ben — hitel előrehozással — a régi, időközben részben feltöltődött medret keresztező bal parti vezetőművet, valamint a jobb par-