Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Magyarország vízgazdálkodási területi szerveinek tevékenysége a IV. ötéves terv időszakában

Az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság 405 latai alapján az Igazgatóság csaknem 150 km töltésszakasz erősítését javasolta a Duna, a Mosoni-Duna és a Rába mentén. A Duna-jobbparti és a Rába alsó szakaszának mindkét parti töltésére vonatkozó javaslatot az Országos Vízügy Főigazgatóság még 1966-ban elfogadta, és a munkák beruházási programját is jóváhagyta. A két beruházási program főbb adatai a következők: Beépítendő Költség mennyiség millió Tolteshossz 1000 m

3 Ft k

m Duna-jobbparti szigetközi töltéserősítése Vének-Rajka között 3900 360 62 Rába Győr— Árpás közötti szakasza mindkét parti töltéserősítése 2200 122 54,4 Összesen: 6100 482 116,4 A Duna-jobbparii szigetközi beruházási munka a töltések eredeti nyomvonalon való megerősítését tartalmazza. A kiépítendő magasság a mértékadó árvízszint feletti előírt magassági biztonság volt. A töltésszelvényt 1:3 vízfelőli, 1:4 mentett oldali rézsüvei és 5 m-es koronával terveztük. A szelvény erősítését a mentett oldal felé szemcsés anyagból irányoztuk elő. A magasításhoz szükséges kötött anyagot a meglevő töltés mentett oldali rézsűjéből kívántuk beszerezni. A szemcsés anyag beépítését hidromechanizációs technológiával terveztük. A munka kísérleti hidromechanizációs mukával 1969-ban megkezdődött. A kotrást a Folyamszabályozás és Kavicskotró Vállalat (FOKA) végezte holland gyártmányú King típusú úszókotróval. Néhány ezer m

3 kikotrása után azonban a kotró szivattyúháza kilyukadt és a vállalat a továbbiakban nem vállalta a hidromechanizációs munkát. A nagy volumenű munka lebonyolítását ezután az Országos Vízügyi Beruházási Vállalat azzal a feltétellel vállalta, hogy megfelelő kivitelt biztosít, mellyel a Mátraaljai Szénbánya Vállalatot bízta meg. A vállalat 1970-ben kezdte meg a munkát és jó ütemben, jó minőségben végezte 1975 végéig hagyományos, szárazföldi technológiával. Később az Igazgatóság is bekapcsolódott a munkába, kapacitásának megfelelő mértékben. А /V. ötéves terv során ily módon 3350 ezer m

3 föld épült be és mintegy 60 km töltés készült cl. A munkát tehát csaknem teljes egészében sikerült az elmúlt ötéves terv sorári végrehajtani: a munkák költségei nem lépik túl az 1966-ban jóváhagyott végösszeget. Feltétlenül szükséges megemlíteni, hogy a beépült anyag túlnyomó részét a Duna és mellékágainak medréből termeltük ki. így egyrészt a gázlókotrásokból kikerült kavicsot haszosítottuk, másrészt csak minimális mértékben vált szükségessé a mezőgazdasági területek igénybevétele. A Rába Győr—Árpád közötti mindkét parti töltéserősítés beruházási programja szintén a meglevő töltések előírt magassági biztonságra való kiépítését és a töltésszelvény bővítését foglalta magába. Itt mind a mentett, mind a víz felőli rézsűt 1:3 hajlású, a koronaszélességet 4,0 m-re tervezték. A rábai töltéserősítés az igazgatóság által időközben beszerzett holland gyártmányú Master típusú úszókotróval 1968-ban kezdődött. Magyarországon abban az időben kiviteli tapasztalat nem volt nagy tömegű, durvaszemcsés anyag hidromechanizációs úton való kitermelésére és töltésbeépítésére. A kotró zagyszivattyújának nagymértékű kopásával kapcsolatban a szállító holland cég sem tudott ér-