Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Az 1974. évi körös-völgyi árvíz hidrológiai jellemzése

Az 1974. évi Körös-völgyi árvíz 29 Üjszerű és igen komoly feladatot jelenlettek a vésztározással kapcsolatos vízhozammérések. A deltába ömlő víz hozamának műszeres mérését a nagy sebesség és a turbulens vízmozgás miatt első ízben csak 48 órával a Fehér-Körös töltésének megnyitása után tudták elvégezni. Ettől kezdve rendszeres mérésekkel kísértük nyomon a deltába be-, illetve onnan kifolyó vízhozamokat. 1974. június 17.—július 10. között a töltésátvágásokban összesen 107 vízhozammérést végeztünk, ebből 91 mérés műszeres, 16 pedig botúszós volt (12. ábra). A mérések megoszlása mérési helyenként : fehér-körösi átvágás 53 (ebből műszeres 37, botúszos 16), fekete-körösi felső átvágás 20 (valamennyi műszeres), fekete-körösi alsó átvágás 34 (valamennyi műszeres). Megállapítható, hogy az 1974. évi árhullámok idején végzett vízhozammérések lényeges információtöbblettel gazdagították a Körösök árvízi hidrológiai viszonyaira vonatkozó ismereteinket. Több szelvényben az addigi legnagyobb vízhozamértékeket sikerült regisztrálni. Az árhullámok sorozatának teljes végigmérésével fontos adatokat kaptunk a folyók nagyvízi vízszállításáról és a torkolati szakaszok egymásra hatásáról. 5. A vésztározás nélküli árhullámképek rekonstruálása A deltái vésztározás során szerzett hidrológiai tapasztalatokat felhasználva a vésztározás nélküli árhullámképeket a következőképpen rekonstruáltuk: Fekete-Körös, Remete Közismert az, hogy a folyó vízszállítását jellemző mennyiségek tetőzésének sorrendje: esés, sebesség, vízhozam, vízállás, vagyis a vízhozam tetőzése megelőzi a vízállásét. A gyakorlatban a ritka mérések miatt ezt általában nehéz nyomon követni, az 1974. évi sorozatinérések viszont ezt a jelenséget nyilvánvalóan alátámasztják. A töltésmegnyitások pillanatában (VI. 15. 15 h-ra kerekítve) a remetei vízhozam idősor már tetőzést mutat (13. ábra). Ezt figyelembe véve és leválasztva a helyi leszívásból fellépő időszakos vízhozam-növekedést, rekonstruáltuk a szelvény vízhozam-idősorát. A tetőző vízállás rekonstruálásához feltételeztük a két folyó egymásra hatásából származó — vísszaduzzasztásból eredő — további lassú áradást és a vésztározás nélkülitetőzés értékét 950 cm-ben határoztuk meg. Az apadó ági vízállások rekonstruálását az apadó ági vízhozamokból a rekonstruált apadó ági vízhozamgörbe szerint számoltuk vissza. Véleményünk szerint megbízható értékeket kaptunk, jó egyezés mutatkozik a vésztározó vízszintjének kiegyenlítődési időpontjával: a rekonstruált apadó ág június 19-én 02 h-kor csatlakozik az észlelt ághoz. Fehér-Körös, Gyula A töltésmegnyitáskor a vízhozamok még intenzív áradást mutatnak (13. ábra). A helyi leszívásból eredő vízhozamcsúcsot leválasztva a tetőző vízhozam értékét 508 m

3/sec-ban határoztuk meg. Az extrapolált, vízhozamgörbéről az ehhez tartozó tetőző vízállás 820 cm, amelynek idejét 4 órával a vízhozamtetőzés, 19 órával a töltésmegnyitás utánra,