Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Dávid László-Duckstein, Lucien: Vízgyűjtő fejlesztési alternatívák értékelése költésg-hatékonyság elemzéssel

Vízgyűjtő fejlesztési alternatívák 355 nak értékelésére, hogy a rugalmassággal kapcsolatos előírások milyen mértékben teljesülnek: — a nemzetközi együttműködés minősítése, amely figyelembe veszi az előző fejezetekben említett összes szempontot, nagyon könnyű, könnyű, kissé nehéz vagy nehéz kategóriákba sorolható; — a változó igényekkel kapcsolatos fejlesztési lehetőség vagy képesség nagyon jó, jó, megfelelő vagy rossz kategóriák szerint minősíthető; — a rendszer érzékenysége vagy ellenálló képessége a különböző bizonytalanságokkal szemben nem érzékeny, érzékeny vagy nagyon érzékeny kategóriák szerint értékelhető. 5. A megközelítési mód kiválasztása A költséghatékonyság vizsgálat két lehetséges megközelítési mód egyikével végezhető : — állandó költségek feltételezésével. Ez abban az esetben'alkalmazható, amikor egy költségvetést már szétosztottak, vagy amikor utólagos értékelést végzünk (Bokhari, 1975); — állandó hatékonyság feltételezésével. Ez akkor használatos, amikor az igényeket meghatározták és a rendszer megvalósításához szükséges erőforrások menynyiségét kívánjuk minimalizálni. Mivel a tanulmány adott igényeken alapuló távlatif tervezéssel foglalkozik, a továbbiakban az utóbbi, az állandó hatékonyság feltételezésével élünk. 0. Az altnnatív rendszerek kialakítása és teljesítőképessége A kívánatos célkitűzések teljesítésére öt különböző alternatív vízgazdálkodási endszert (VGR) dolgoztunk ki. Alapvető célkitűzésük a természetes vízkészlet lasznosítható hányadának növelése átfogó lefolyásszabályozással. E tevékenység nagában foglalja térben és időben a szabályozás mennyiségi, minőségi és energeti;ai szempontjait egyaránt. A szabályozás fő eszköze a víztározás, vízátvezetés és ilosztás. Feltételezzük, hogy mindegyik rendszer a következő 55 évben a fokozatos ejlesztés során feltölthető vízzel, és hogy a szükséges ismételt felhasználást megelelő időben ki lehet alakítani úgy, hogy az egyes rendszerek a tározókapacitásuklál lényegesen nagyobb igényeket is ki tudják elégíteni. A római számokkal jelölt lternatív rendszerek területi kialakítását és funkcióját az 5. ábra mutatja be. iltalános adataikat a III. táblázat foglalja magába. Ezek szolgálnak alapul a kritéiumok szerinti értékeléshez. Feltételezzük, hogy mindegyik rendszer a saját felételei szerint optimális megoldású. Az alternatív vízgazdálkodási rendszerek részletes jellemzőit, előnyeiket és átrányaikat az együttműködés keretében készült tanulmány mutatja be (Dáid—

Duckstein 1975). Az alábbiakban csupán néhány fontos jellemzőjüket foglaljk össze. I. rendszer — Vízátvezetés több célú csatorna-tározó rendszerrel a Duna-völgyből Tisza-völgybe. A rendszer a Duna és Tisza vízkészletét egyaránt hasznosítja.