Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

3. füzet - Szesztay Károly: A vízigény-szabályozás körvonalai

A vízigény-szabályozás 331 1. ábra. A vízhasználati díj (szennyvízbírság) hatása a vízigényre (NWC 1971. 87. old.) Рис. 1. Воздействие платы за пользование водой на размер водопотребности (журнал NWC, 1971 стр. 87.) а = удельная плата за размещение сульфидов, 2 = содержание сульфидов в сбрасываемой технологической воде, кг Fig. 1. The influence of water rates (pollution fines

) on water demand (NWC 1971, p. 87). 1= Unit cost to paid for sulphide disposal, 2 — sulphide content (kg) of effluent returned to the recipient volt szó az ilyen jellegű értékmeghatározások rendkívüli nehézségeiről és eredendő bizonytalanságukról. A vízigény-szabályozás kívánalmainak közeledtével mégis nagyon fontosak és hasznosak a főbb igényösszetevőkhöz fűződő társadalmi-gazdasági értékelést számszerűsítő elemzések, többek között azért is, hogy támpontul szolgáljanak a további adatgyűjtéshez és kutatáshoz.) Az I. táblázat felső jobb oldala (Hatás) a különféle vízigény-összetevőknek a hatását jellemzi a természeti-hidrológiai rendszerre. A vízigények ebben a vonatkozásban — ismét csak nagybani áttekintésre korlátozódva — három csoportba sorolhatók: „V" jelöli a többnyire vízkivétel útján (folyóból, tóból, talajvízből) kielégített igényeket, „D" a mederbeli vízhasználatok igényeit (pl. hajózás, hulladékelhelyezés, vízisportok), „Ft" pedig a csapadékot lehullása helyén hasznosító területi vízigényeket (pl. a sáncolással, teraszos műveléssel vagy erdőgazdálkodási beavatkozásokkal elért csapadékvisszatartás, vagy a mocsaras és vizenyős területek rendezésével, illetve vízgazdálkodásuk szabályozásával kapcsolatos igények, amelyeknek — a helyi körülményektől függően — egyaránt lehet vízkészletlekötő