Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

312 Szigyártó Zoltán ne teljes azonban az itt adott kép, ha ezekkel kapcsolatban is. meg nem emlékeznénk arról, hogy az időközben elvégzett értékelés mindenben beváltotta a hozzájuk fűzött reményeket. Azok most már minden vonatkozásban megfelelnek a hozzájuk fűzött igényeknek. А К: IV. öntözőfürt kísérleti fürtként történő kijelölése azonban nemcsak a most tárgyalt megrendeléssorozat fejlesztési munkáit vitte igen jelentős lépésekkel előre, hanem közvetlenül segített abban, hogy egyéb gyakorlati témák vonatkozásában is megbízhatóbb eredményeket lehessen elérni. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság egy másik megrendelésére а К. IV. főcsatornába beépített hidraulikus felvízszinttartó többszöri vizsgálatával, s átépítésével lehetett fokozatosan kialakítani egy olyan berendezést, amely most már megbízhatóan oldja meg az automatikus felvízszinttartás hazánkban régóta fennálló problémáját. Ezek mellett azonban még egyéb, hasznos eredményeket adó vizsgálatok is folytak a fürtben, így részben itt végezték el azokat a méréseket,,amelyek alapján előírást lehetett adni a zsilipek még megengedhető csurgásának gyakorlati értékére [14]. Továbbá ugyancsak ebben a fürtben zajlottak le azok a reprezentatív jellegű felmérések is, amelyek a csatornarendszereink adottságairól adtak megbízható részleteket, s így nagyban hozzájárultak a gépi karbantartással szemben támasztandó hazai követelmények helyes meghatározásához 116]. I)e a fürt adataira támaszkodtak azok a további vizsgálatok is, amelyek alapján becsülni lehetett azt a különbséget, amelyre akkor lenne szükség, ha az öntözővízszolgáltató csatornahálózat töltéseit átépítenék olyan méretre, hogy azon a gépi karbantartás érdekében normál traktorok is járhassanak [19]. b) Az üzem továbbfejlesztése A tervezési irányelvek továbbfejlesztése érdekében folyó munkák mellett a programban nagy súllyal szerepeli az üzem fejlesztésének feladata is, s az utóbbi jelentette a nehezebben megoldható kérdést. A felülről vezérelt öntözőcsatornák esetén ugyanis az üzem irányításához tudni kell azt, hogy a főoízkivéteten beadott víz a különböző, változékony feltételek mellett mennyi idő alatt ér le a termelői vízkivételekhez, hogy a vizet a csatornába annak elején ilyen időelőnnyel be lehessen adni. Ennek a feladatnak a klasszikus módszerekkel történő megoldása csupán elektronikus számítógép segítségévet lehetséges, s akkor, amikor a feladat jelentkezett, 1963-ban még szó sem lehetett arról, hogy á szükséges időelőnyök számítását ilyen számítógépre alapozzák. Sikerült azonban ennek ellenére a feladatot a gyakorlat teljes megelégedésére megoldani egy újonnan levezetett elmélet, az „átvonulási elmélet" segítségével. Az ezzel kapcsolatos előkísérletek és kísérletek a már előzőek során is említett К. IV. főcstornán zajlottak 10 [1., 3.], s az elmélet alkalmazásával készített segédletekkel [7] а К. IV. öntözőíürt azóta is zökkenőmentesen üzemel. E vizsgálatok eredményei tehát biztosították az üzem megszervezhetőségének az alapját. Erre, továbbá a már említett helyzetfeltárás eredményeit összesítve értékelő hatásfokvizsgálat [4] eredményeire támaszkodva kellett tehát az üzem szervezetére vonatkozó fejlesztési munkát elvégezni. A kidolgozott új üzemviteli szabályzat [9] ilyen alapon jött tehát létre, s a megbízóval történt egyeztetés után be is vezették а К. IV. kísérleti öntözőfürtben; azóta is mintául szolgálva az ilyen jellegű feladatok megoldásához. Az üzemvitellel kapcsolatos általános kérdések mellett egyedi, gyakorlati problémaként jelentkezett az a kérdés, hogy a rendszeres hajózás milyen hatást gyakorolhat a Keleti Főcsatorna öntözővízelosztó üzemére. Az ezzel foglalkozó, részben helyszíni vizsgálatokra, megfigyelésekre alapozott tanulmány a gyakorlati kérdésre gyakorlati választ kívánt adni, s részletes javaslatot tartalmazott a hajózás sűrűségétől függő tennivalókra [12]. Végül az üzem fejlesztésével kapcsolatos munkákat tárgyalva célszerűnek látszik — a műtárgy fejlesztési munkákhoz hasonlóan — egy olyan vizsgálatra is kitérni, amely már megindult ugyan a szóban forgó tízéves időszakban, de csak valamivel az uLán fejeződött be. Nevezetesen а К. IV. öntözőfürtben folyó szerteágazó adatgyűjtés lehetőséget adott annak megkísérlésére, hogy ezeknek az adatoknak a feldolgozása alapján becsüljék az öntözés talajvízre gyakorolt hatását. Az ilyen irányú