Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

ÖNTÖZŐCSATORNA-RENDSZEREK TERVEZÉSÉNEK ÉS ÜZEMÉNEK FEJLESZTÉSE 2 DR. SZIGYÁRTÓ ZOLTÁN 1 A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság 1963-ban bízta meg a Vízgazdálkodási Tudo­Tudományos Kutató Intézetet azzal, hogy a Tiszalöki Öntözőrendszer adottságait figyelembe véve végezzen vizsgálatokat — a felülről vezérelt őntőzővízszolgáltatö csatornahálózatok és — a felületi öntözőtelepek tervezési irányelveinek és üzemviteli szabályzatának a továbbfejlesztésére. 3 Az alábbi beszámoló tanulmány a feladattal kapcsolatos megbízás-sorozatnak az alapján elvégzett tízéves kutató munkáról kíván átfogó képet adni, bemutatva a kutatás lőbb jellemzőit, s a kutatás során elért eredményeket. 1. A felülről vezérelt öntözővízszol()állató csatornahálózat tervezési irányelveinek és szabályzatának továbbfejlesztése Az 1963—1972-ig tartó vizsgálatsorozat elsőként az öntözővízszol g áltató csator­nahálózat tervezési előírásainak és üzemviteli szabályzatának a továbbfejlesztését tűzte ki célul. Ennek első lépése a helyzetfeltárás kellett legyen, s ezt a célt szolgálta az a hatásfokvizsgálat, amelyet a megbízóval egyetértésben a rendszer adottságait mindenképpen jól tükröző К. IV. öntözőfürt főcsatornán végeztek el [4]. Ennek eredményei rámutattak arra, hogy a fejlesztés érdekében szükség van bizonyos sürgős, gyakorlati intézkedésre (I. táblázat, 1. tanulmány), ugyanakkor azonban, ezzel pár­huzamosan, halasztás nélkül meg kell indítani azokat a vizsgálatokat is, amelyek az egyes eddig még kellő mélységig fel nem tárt, fontos részletkérdések tisztázását tűzték ki célul. így szükségesnek mutatkozott, hogy új irányelvek kerüljenek kidolgozásra a csatornák méretezésére, keresztszelvényük kialakítására. Különleges, a hazai adottságok­hoz megfelelően igazodó műtárgyakat kellett kifejleszteni. Módszert keltett kidolgozni a felülről vezérelt csatornákba vizet bocsátó vízadagoló zsilipek üzemének irányítására, azt a célt szem előtt tartva, hogy az ott beadott víz időre úgy érkezzék meg a csa­torna mentén elhelyezkedő vízkivételekhez, hogy egyúttal a szükségképpen jelent­kező vízkormányzási veszteség minél kisebb legyen. Végül, de nem utolsósorban tovább kellett fejleszteni a felülről vezérelt fürtök üzemviteli szabályzatát, oly módon, hogy az minden vonatkozásban biztosítsa a zökkenőmentes üzemet. 1 ür.Szigyártó Zoltán a műsz. tud. kandidátusa, Vízgazdálkodási T udományos Kutató Intézet (Budapest) 2 Rövid beszámoló 10 év kutató munkájáról és eredményeiről. 3 Ezt a szerteágazó, gyakorlati vonatkozásaiban különböző siirgősséggel jelentkező, s amellett átfogó szemléletet és irányítást követelő fejlesztési munkát természetesen nem lehetett elvégezni a feladat rész­leteit ís feltáró, megfelelő ütemezést is tartalmazó fejlesztési elképzelések nélkül. Kzért a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet a megbízóval és az Országos Vízügyi Hivatallal egyetértésben csakhamar ki­dolgozta à szóbantorgó feladat megoldását célzó részletes fejlesztési tervet is, amely így aztán később az öntözőművek fejlesztésére kidolgozott ágazati fejlesztési terv egyik alapjává is válhatott. Л későbbiek során ezt az egyeztetett fejlesztési tervet figyelembe véve adta ki a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a munka elvégzésére szóló éves megbízását, fgy lehetőség nyílt arra, hogy azok teljesítése során — a gyakorlat igényei szerinti sürgősségi sorrend és a íehetőségek szem előtt tartásával — a kitűzött fejlesztési feladat lépésről lépésre megvalósuljon.

Next

/
Thumbnails
Contents