Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

2. füzet - Szabó Elek-Somody Imre: Kisvízfolyások vízerőkészletének hasznosítási lehetőségei Magyarországon

278 Papp Ferenc Meg kell említeni, hogy a kiviteli terv készítése során a csőhálózat méretezésé­nél országosan itt alkalmaztuk először az „Ijjas" féle elektronikus számítógéppel kidolgozott csőméretezési módszert. Ennek eredményeként 2 millió Ft költség­megtakarítást értünk el. Az építési munkák teljes költsége 40,273 millió Ft volt. Hajdúnánási Esőztető Öntözőfürt A Hajdúnánási Öntözó'fiirt építését 1974 őszén kezdtük el, és 1975-ben már 460 ha öntözés feltétele biztosított volt. Ennek érdekében megépült egy 3000 m hosszú, 1,4 m 3/s vízszállító képességű előre gyártott vasbetonelemekből készített öntözőfőcsatorna, melynek további szakaszán 500 m hosszban műszaki fejlesztés keretében, a további használhatóság megállapítása érdekében, tapasztalatszerzés céljából, a teljes keresztszelvényt lezáró butilkaucsukfólia burkolat készült. Újszerűnek számítható hazai viszonylatban a vízellátáshoz tervezett szabadtéri átemelő, illetve magasnyomású szivattyútelep. A Tiszalöki Öntözőrendszer szükséges rekonstrukciós munkáinak megállapítása érdekében a VITUK1 — megbízásunkra — teljes és részletes helyszíni felmérést tartott és meghatározta azokat a munkákat, amelyeket a korszerű üzem és a víz­szolgáltatás érdekében meg kell valósítani. d) Térségi vízgazdálkodás Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer A Hajdúhátságon és ezen belül Debrecen város területén az elmúlt években növekedett a vízfogyasztás, valamint a felszíni vizek és szennyvizek károkozása nélküli levezetésének, a vízviszonyok rendezésének, a természeti környezet fejlesz­tésének igénye. Az Igazgatóság először 1973-ban készített javaslatot a Hajdúhátság területén jelentkező vízgazdálkodási feladatok átfogó és egységes fejlesztésére, majd ennek alapján 1974-ben részletesebb tanulmányterv, 1975-ben pedig fejlesztési javaslat készült el (2. ábra). A fejlesztés szükségességét a következő tények támasztot­ták alá: — Debrecen vízigényeinek kielégítése érdekében a rétegvízkészlet kitermelését fokozni nem lehet, a további vízigényeket felszíni vízkészletből kell kielégíteni. — A Hajdú-Bihar megyei célkitűzések alapján a Hajdúhátságon biztosítani kell az öntözés fejlesztését elsősorban az öntözéses zöldségtermelés, a cukorrépater­melés, a takarmánytermesztés és a bogyós gyümölcsök termelésnek növekedését. — Debrecen város területén, a Nagyerdő és a város közvetlen környékén, igen nagy jelentőségű a környezet tervszerű fejlesztése, mivel a város természeti adottságokban szegény, és jelentősebb tavakkal, élő vízfolyásokkal nem rendel­kezik. — Debrecen szennyvíztiszlítása megoldatlan kérdés. A szennyvíz jelenleg tisztí­tatlanul kerül a befogadóba, és fertőzi a befogadó alsóbb szakaszait. Fontos és sür­gető kérdés a szennyvíz elhelyezése és tisztítása. — A területen nincs megfelelően megoldva a vízrendezés, a felszíni vizek kiépítet­len völgyeletek útján kerülnek levezetésre.

Next

/
Thumbnails
Contents