Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

2. füzet - Szabó Elek-Somody Imre: Kisvízfolyások vízerőkészletének hasznosítási lehetőségei Magyarországon

248 Szabó E.

—Somody I. Miután tanulmányunkban csak azokkal a vizfolyásokkal foglalkozunk, amelyeknek elméleti teljesítőképessége T<5000 kW, a továbbiakban csak a kis és törpe vízerőműveket tárgyaljuk. A törpeerőműveket kivétel nélkül államosított vizimalmokból alakították ki, amelyek közül néhány már eredetileg is kettős funkciót látott el, amennyiben napközben őrölt, a kora reggeli és az esti órákban pedig villamosenergiát fejlesztett egy kisebb körzet, vagy község számára. Ez az átalakítási munka 1950-től, 1965-ig tartott. Itt figyelembe kell venni, hogy 1960 után már alig létesült újabb erőmű, sőt ebben az időszakban már megkezdték a gazdaságtalanabbul működő törpeerőművek leállítását is. Az átalakítási munkákba bevont malmok kiválasztása során alapvető szempont volt, hogy lehetőleg fókarban legyenek, a kérdéses vízfolyás viszonylatában a hasznosított esés legyen nagy, ha valami különös szempont nem indokolta, ne legyenek túl messze a létesítésükkel és üzemükkel foglalkozó vállalat központjától, és ha nem önállóan kellett egy települést villamosenergiával ellátni, legyen a közelben távvezetéki csatlakozási pont. Ez utóbbi szempont kielégítése általában nem okozott nehézséget, mert a malmok túlnyomórészt községekben voltak, ahol rövid 0,4 kV-os vezeték építésével közvetlenül lehetett a községet egyébként ellátó 0,4/20 kV, vagy 0,4/35 kV-os transzformátorra csatlakoztatni. Az előzőekből látható, hogy a törpeerőművek létesítésének kezdeti szakaszán a kiválasztás során a legmesszebbmenőkig érvényesültek az alapvető gazdaságossági szempontok, amelyeknél jobbat nem igen lehet ma sem ajánlani, legfeljebb az képezheti vizsgálat, esetleg vita tárgyát, hogy ma, 25 évvel később, mi módon elégíthetők ki a felsorolt követelmények. A törpeerőművek létesítési szakaszának lezártával egy újabb folyamat következett, azok korszerűsítése. Ez két irányban történt, részben a régi szíj hajtásokról áttértek fogaskerék-hajtóművekre, részben pedig megtörtént a törpeerőművek automatizálása, melynek célja vagy az volt, hogy az erőmű üzeme alatt a kezelőnek ne kelljen állandóan a gép közelében tartózkodnia — és így megoldható legyen egy kezelő alkalmazásával a 24 órás üzem — vagy az, hogy egy kezelő két, vagy több, földrajzilag egymáshoz közel fekvő telepet tudjon ellátni. A IV. táblázatban a Pinka, Gyöngyös és Répce kisvízfolyásokon megépült törpeerőművek gépészeti és teljesítményadatai vannak feltűntetve, az V. táblázat pedig az energiatermelést mutatja az 1963 —1973-ig terjedő évekre vonatkozóan. Az adatok általában jellemzőek a napjainkig üzembe helyezett törpeerőművekre, melvek a kisvízfolyásokon létesíthető erőműveknek csupán mintegy 10%-át teszik ki. ' .'!. Kisvízfolyások vízerőhasznosítási lehetőségei A kisvízfolyások elméleti vízenergia-készletének és a jelenlegi kiépítettség fokának felmérése után felmerül a kérdés, mit lehetne tenni a kis-és törpeerőművek további kiépítése érdekében. A jövőben már nem lehet követni az elmúlt idők gyakorlatát, hiszen azok a lehetőségek, amelyek az ötvenes évek elején még megvoltak, ma már nem léteznek, részben, mert a legkedvezőbb adottságokkal rendelkező malmokat akkor átalakították, részben pedig, mert az azóta eltelt közel