Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
2. füzet - Kardos Imre-Plesovszki Pál: A szegedi tiszai partfal és felújítása. I. rész. A partfal az 1970. évi tiszai árvíz előtt
198 Kardos I.—Plesovszki P. vékony iszapos finomhomok réteg vonul végig, amely az elmozdulásokra vonatkozólag jó tájékoztatásul szolgál. A partmozgások okait a szakvélemény a következőkben valószínűsíti : ,,a) A legerősebben mozgó rész kétségtelenül a régi mélyedések területére esik. Ezek kitöltése lazább és kissé erősebben vízátbocsátó rétegekből áll. Vízátbocsátási к tényezője 10~ 6 és 10~ 7 cm/s között van. A mederkitöltésben elég vastag rétegekben vesz részt az iszapos finomhomok, melynek pleisztocén rétegekben а к tényezője 10~ 6 cm/s körüli szokott lenni. A lazább anyaggal kitöltött mélyedések Ny felé, a város felé messzire benyúlnak, ezek mentén a Tisza magas vízállása idején a víz a nagyobb nyomás következtében Ny felé, kis vízállás idején pedig vissza, a Tisza felé gyorsabban áramlik, mint a part többi részein. Ez a rétegek szemcséinek hézagaiban a legfinomabb részek fokozatos kimosására, s ennek következtében elmozdulásokra vezethet. A mozgások nemcsak a régi mélyedések területén folytak és folynak. Ha a mozgó és nem mozgó partszakaszok altalaját összehasonlítjuk, a kettő között a mesterséges feltöltés anyagában találunk nagy különbséget. Az 1 +780-as szelvénytől D-re eső részen a feltöltés anyaga iszapos finomhomok és finomhomokos iszap. Az innen É-ra levő mozgó szakaszon e rétegeken kívül nagy szerepet, helyenként uralkodó szerepet visznek az iszapos aprószemű homok (k= 10~ 6—10~ 5 cm/s) sőt éppen a legerősebben mozgó részleteknél találunk jelentős mennyiségben laza apró- és középszemű homokot is, amelynek к értéke 10~ 4 néha megközelíti vagy eléri a 10~ 3 cm/s nagyságot is. A feltöltés anyagának vízátbocsátó képességét a benne levő tégla, malter és egyéb építési-anyag törmelék helyenként ellenőrizhetetlen mértékben fokozhatják. Feltűnő, hogy az épület anyag-törmelék mennyisége éppen a legerősebben mozgó partszakaszokon a legnagyobb. A Tisza vízjárása következtében a fentiek szerint előálló talajvízáramlások közvetlenül csak a feltöltött rétegekben okozhatnának elmozdulásokat. A feltöltés helyenkénti nagyobb vízátbocsátó képessége azonban azt is eredményezi, hogy a feltöltés alatli finomhomokos iszap-rétegek itt jobban telítődnek talajvízzel, amely az alattuk levő vízzáró agyag- és agyagos iszaprétegek felszínét is telíti, azt eláztatja és csúszásra hajlamossá teszi. A szelvényekből az látszik, hogy a legerősebb csuszamlások az agyagos rétegek felszínén következtek be. c) A fúrások alkalmával észlelt talajvízszint magasságok és a Tisza vízállásának összehasonlításából a süllyedések okára vonatkozólag határozott következtetéseket levonni nem lehet"... A szakvélemény második része a közúti híd alatti szakaszra vonatkozott, ahol az elemzések érdekében 3 db 25,5 m-es 8 db 10,0 m-es 21 db 15,0 m-es 1 db 5,8 m-es 1 db 15,8 m-es 1 db 7,0 m-es fúrást készítettek. A megvizsgált több mint 1200 minta adott alapot a földtani viszonyok, az ] elmozdulás okainak vizsgálatára. Ennek a szakasznak általános földtani jellemzői megegyeznek a partjai felsőbb részére, előző bekezdésben már közöltekkel. Л földtani felépítésből (25. ábra) megállapítható elmozdulásokat a következőkben foglalhatjuk össze:
