Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

2. füzet - Kardos Imre-Plesovszki Pál: A szegedi tiszai partfal és felújítása. I. rész. A partfal az 1970. évi tiszai árvíz előtt

A szegedi tiszai partfal 1. rész 177 ő. ábra. Szeged városházának újjáépítése (1882—83) Fig. 3. Reconstruction of the town-hall at Szeged ( 1882 — 83) Abb. 5. Wiederaufbau des Rathauses von Szeged ( 1882— 83) ismétlődtek meg. Ezek a süllyedések azonban mindig csak egy bizonyos határig terjedtek, ami nagyrészt annak tulajdonítható, hogy a süllyedt partrészt azonnal feltöltötték, és hogy a Tisza medre valamikor a szakadás vonaláig terjedt. Ha Szeged városának a XVIII. század első és második feléből származó térképeit megtekintjük (7. ábra), világosan kitűnik, hogy régen a Tiszának a jobb parton volt egg mellékága, amely a mai Kistisza utcán végig vonulva a felső parton létesített kősarkantyú alatt ismét az anyamederbe tért vissza. Látható az is, hogy a török időkben a vár, valamint az erődítések köré vont — a Tisza folyóba torkoló — három sáncárok okozta azokat a kétségbeejtő állapotokat, melyek a volt hajóhíd alatt a meg-megújuló leszakadásokban nyilvánultak meg és a város részéről tett erőfeszítések dacára is lekiizdhetetlenek voltak. F2zek a rendkívüli nehézségeket feltáró viszonyok előre vetették egy erős mű létesítésének a szükségességét, de hogy az a takarékosság szem előtt tartásával a célnak is tökéletesen megfeleljen, mindenekelőtt a süllyedéseket kiváltó okokat kellett alaposan megvizsgálni. E célból a kir. biztosság műszaki osztályának felügyelete alatt Zsigmondi] Béla a partvonal fi helyén talaj fúrásokat végzett. Л mederviszonyok vizsgálata céljából pedig a Tisza folyó medrén keresztül 10 helyen keresztszelvényt vettek fel. Az így beszerzett adatok, valamint a tapasztalati tények alapján — mely szerint a süppedősek és csuszamlások mindig csak kis vízálláskor