Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

2. füzet - Kardos Imre-Plesovszki Pál: A szegedi tiszai partfal és felújítása. I. rész. A partfal az 1970. évi tiszai árvíz előtt

A szegedi tiszai partfal 1. rész 175 olvan városképi hatást, mint amilyen a gazdag lehetőségek birtokában kialakulhatott volna. Ezt a hiányosságot az 1879. XX. te.-ben meghatározott újjáépítési munkák részben pótolták. Az 1879. XX. tc. rendelkezése szerint arról kellett gondoskodni, „hogy a város a réginél rendezettebb alapokon, a modern eszmék és igények lehető érvényesítésével épüljön fel". Természetesen először is az újjáépítés tervére volt szükség, ezt megelőzően viszont a lehető legpontosabb adatokra, s ezek birtokában új térképre. Az elkészített 1:1000 méretarányú rétegvonalas alaptérkép, valamint a város területén végzett talaj feltárásokkal egyidőben szerkesztett geológiai térképek szolgáltak a tervezési munkák alapjául. A tervezés főbb szempontjai a következőkben foglalhatók össze: — A város területének árvíz ellen való megvédése, vagyis az ár és belvízrendezés nyújtson biztonságot a város lakóinak. — A tervezési program egyik fontos követelménye a Tisza-part rendezett kiépítése, hogy a vízi és a közúti forgalom kapcsolata biztosítani tudja a fejlődő kereskedelmi életet. Ezzel függött össze az állandó Tisza-híd építése, valamint a belső főforgalmi úthálózat kialakítása is. Lechner Lajos a város újjáépítési tervében a partfal szükségességéről így ír: „Egyik legfontosabb tényező kereskedelmi és forgalmi tekintetben a Tisza-part. Ezt kell tehát első helyen célszerűen helyreállítani és berendezni. Továbbá a most létező híd helyett egy állandó hidat kell építeni. A Tisza-part rakparttá alakítandó, melyen közép-vízállásnál alul, magas vízállásnál pedig felül burkolt utak biztosítják a part hosszában való közlekedést. A rakpart mellett kell, hogy a hajók kényelmesen kiköthessenek..." — A fővédvonalak által nyújtott árvízvédelmi biztonság növelése céljából, a fővédvonalhoz csatlakozva körtöltést kell építeni. (Az 1881-ben megépült körtöltés keresztszelvényét a 3. ábra, míg az építés körülményeit a 4. ábra szemlélteti.) — Új utcahálózat kialakítása a lakosság kívánságának figyelembevételével úgy, hogy a vízelvezetés, a csatornázás biztosítva legyen, és a legfontosabb közlekedési utakon a forgalom bármilyen tiszai árvízszint esetén is zavartalan maradjon. — Terek, sétányok, középületek létesítése oly mértékben, hogy azok a városi életet későbbiekben is kellően biztosítsák. Ez adott alapot a mai Széchenyi tér árvíz utáni rendezéséhez (5. ábra). — A lakóterületek, ezeken belül az új lakóházak rendezettek, kellő nagyságúak, ugyanakkor az épületek jobbak, biztonságosabbak, egészségesek legyenek, a felépülő város feleljen meg az esztétikai követelményeknek, és a meginduló újjáépítéssel 3. ábra. A szegedi városi körtöltés mintakeresztszelvénye Fig. 3. Standard cross-section of the ring-dike around Szeged Abb. 3. Hegelquerschnitt des städtischen Hingdeiches in Szeged