Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

140 Juhász Ede Zöld színszűrővel — mely a nátriumíluoreszcein jellemző színszűrője — a sötét vízfelszínen erőteljes fehér tónus keletkezik, és 2600 m lefolyás után is jól megkülönböztethető. Az adagoló 6 mm átmérőjű kiömlőnyílása 180 cm-re volt a víz alatt 50, illetve 200 m-re a parttól. A három mérőszelvényt ez alatt 30—30 méterre helyezték el. Közepes vízállásnál a vízsebesség 1 m/s volt. Ennél a felvételnél az fényképek azt rögzítették, hogy folyamatos nátriumíluoreszcein adagolás mellett a jelanyag a szelvények szakaszán különálló kis gomoly okban jelent meg, melyek egyre nőttek. A repülőgépből úgy tűnt, hogy csavarmozgással bukkantak felszínre (1. ábra). 200 m-ig a gomolyok egybefolytak (2. ábra), de még 300 m-nél is erősen tagoltak, szélességük 10 m (3. ábra) 600 méternél még mindig jól megfigyelhető a felszínen és az alatta levő nyomanyag gomolygó alakváltozása és rétegződése. A már összefüggően úszó csík szélessége 20 m ; 2 km-nél 30—40 m széles és fokozatosan halványul. 2600 m-ig jutott a jelsáv alsó vége, amikor a fényképezést befejeztük. A zöld színszűrős felvételeken jól tanulmányozható a felületi elkeveredés. A kék színszűrős felvételeken a fluoreszkáló, túlsugárzás nem alakul ki. A jelzőanyag feketének látszik (4. ábra ). amely gyorsan halványul és 500 m után már alig észrevehető. Feltehető, hogy a feketedés a j elzőanyag koncentrációj át mutatj a. Célszerű lenne a jövőben az adagoló alatt néhány 100 m-re is mintavételi szelvényt elhelyezni. A piros színszűrős felvételeken rövid távolságig a jelzőanyag kissé világosabb a vízfelszínnél, azután a tónuskülönbség eltűnik. Olajszennyezés többszínsávos légifényképezése Május 19-én Tahinál a Vízminőségi Felügyelet által beöntött és a VIZDOK által hídról fényképezett olajszennyezést használtuk fel olajszennyezés többszínsávos légifényképezésére. Ekkor 200 és 500 m magasságból nyers-, fáradt- és gázolaj 5 — 5 literes adagjait fényképeztük 100—2500 m között különböző távolságokon. Olajra kék szűrő a legeredményesebb, ezzel lényegesen világosabbnak látszik a víz felszínénél, nagy távolságon követhető és nagyon jellemző mintázata a legjobban kitűnik. Az 5 liter olaj vízbeöntése után 100 m-re 1 m/s átlagos vízsebességnél 150 m

2 vízfelületen összefüggően terül el, átlagos vastagsága tehát 33 mikron. Az összefüggő első állapot 200 m-nél is megvan, miközben szabálytalan alakban terjed. Átlagos vastagsága ekkor 10 mikron, de helyenként ennél jóval vastagabb, amit a sötétebb szürke tónus mutat (5. ábra). Ezután fedettsége felszakad és 800 m-nél benne már kisebb-nagyobb szabad vízfelületek láthatók. Alakja megnyúlik, hossza kétszerese a szélességének, vastagsága átlag 2 mikron. Ez a második állapot nagyon jellemző mintázatú (6. ábra). Egy km-től az 5 1 olajfolt feltűnően szabályosan viselkedik és úgy tűnik, hogy harmadik jellemző alakját vette fel. A 200—300 m széles, rendezett vízfolyáson szélessége 11 km-ig mindig 80 m marad, de hosszúsága a beöntéstől való távolsággal arányosan nő. Az olajfolton belüli szabad vízfelületek is nőnek és nagyon szabályosan rendeződnek. Az olajréteg vastagsága tizedmikronokra csökken (7. ábra). 1 — 2,5 km között az 5 liter olajfolt ellipszis területe annyi hektár, ahány km-re van a kibocsátás helyétől, és a folton belül 2/3 rész az olajfelület, 1/3 a szabad vízfelület, tehát fedettsége kb. 66%-os. A negyedik állapotnál már nem vízfoltok vannak az olajban, hanem olajfoltok a vízen, tehát fedettsége 50% alá csökken (8. ábra). Zöld színszűrővel a vékony olajréteg valamivel halványabb, mint kék szűrővel, de benne 1,5 km-ig néhol sötétszürke vagy fekete foltok vannak. Arra következtetünk, hogy a folt középrészén előforduló vastagabb olajréteg kb. 5 — 30 mikron között sötétszürke, 30 mikron felett fekete. Piros szűrőn át az olajfolt egész területe alig láthatóan világosabb a víz színénél, de a kb. 10 mikronnál vastagabb olajréteg fekete. Ez kb. 800 m-ig figyelhető meg. A három színszűrővel készült, jellegzetesen eltérő tónusú és mintázatú fényképek bizonyítják az olaj jelenlétét. Az első olajszennyezés fényképsorozata alapján tájékoztató adatok és összefüggések megismerésére törekedtünk. Növekvő távolság szerint kiválasztottunk 8 olyan kékszűrős felvételt, amelyeken az 5 liter olajfolt jól értékelhető. Ezekből megállapított jellemző adatokat az I. táblázatban foglaltuk össze.