Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A környezetvédelem az Alsó-Tisza vidékén 135 7. ábra. A szanki gázkitörés (fotó: Szónoki/ M.) Fig. 7. Gas blow-out at Szánk A kutakat kivitelező és üzemben tartó vállalatoknak állandó műszaki felkészültségben kell lenni az esetleges kútkitörések elfojtására. A rétegvizek elgázosodása különösen ott veszélyes, ahol intenzív rétegvíz-kitermelés folyik, így elsősorban Szeged körzetében. Szeged város teljes ivóvízszükségletét és ipari vízszükségletének zömét, átlagosan napi 70 000 m

3-t, a felszín alatti vizekből elégítik ki. A felszín alatti vízkincsnek a szénhidrogén-termelés káros hatásai ellen való védelme tehát döntő fontosságú, ezért a város alatt elhelyezkedő szénhidrogénmező feltárására mélyített fúrásoknál — többletként — 2 — 3 biztonsági csőoszlopot építettek be, és így szinte 100%-osan kizárták a kútkitörés veszélyét. A szegcdi szénhidrogénmezőn folyó kutató- és termelőmunkának я felszín alatti vizekre gyakorolt hatását az Atsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, valamint a Szegedi Vízmüvek és Fürdők között 1974-ben létrejött megállapodás keretében rendszeresen vizsgálják fit»"]. A vizsgálatok első lépéseként az érintett területek rétegvizeinek gáztartalmáról a valódi állapotokat tükröző adatsorok előállítására törekednek, amelyek alapján a gáztartalom térbeli és időbeli alakulását figyelemmel lehet majd kísérni. b) Védelem a növényvédő szerek használatának káros hatásai ellen Az Alsó-Tisza vidékének a Duna—Tisza közi homokhátsághoz tartozó része az ország egyik legjelentősebb gyümölcstermesztő övezete. A gyümölcstermesztéssel együttjáró vegyszerezés környezetkárosító hatására az e vidéken tapasztalt súlyos arzénmérgezések hívták fel a figyelmet. Az 1970-es évek elején a zákányszéki, a kiskunmajsai és a Bugae-alsómonostori tanyavilágban ( 5. ábra) számos esetben észlelték