Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
124 Szigyártó Zoltán 3. Az automatizált, távirányított öntözőrendszerek tervezési előírásainak és üzemviteli szabályzatának kidolgozása Az eddigiek szerint az együttműködés során, az ötéves munka eredményeként kifejlesztik azokat az automatikus működésű, illetve távirányító berendezéseket, amelyek lehetővé teszik a közösen egyeztetett elvek szerint működő rendszerek létrehozását és üzembe állítását. Sőt, ezen túlmenően a megfelelő kísérleti rendszerek létesítésének eredményeként e rendszerekkel kapcsolatban bizonyos tervezési tapasztalatokra is szert lehetett tenni, illetve azok üzemével kapcsolatban előzetesen állást lehetett foglalni. Ez tette lehetővé azt, hogy az együttműködés utolsó lépcsőjeként a szóban forgó rendszerekkel kapcsolatban ideiglenes tervezési előírásokat és üzemviteli szabályzatokat dolgozzanak ki. " Ezt a munkát megnehezítette azonban az, hogy a két együttműködő országban mind a tervezésre, mind az üzemre egymástól némiképpen eltérő előírások vannak, illetve szokások alakultak ki. A tervezés vonatkozásában ezek az eltérések a tervezésnél előirányzott egyeztetések során világossá váltak. Az üzemvitellel kapcsolatos hasonló tapasztalatcserét viszont külön konzultáció tette lehetővé. A tapasztalatok alapján az előírások és szabályzatok kidolgozása a tartalmi követelmények tételes rögzítésével kezdődött, amelyre szakértői munkabizottsági ülés keretében, 1974-ben került sor. Ennek folytatásaként a tervezési előírások és az üzemviteli szabályzatok első fogalmazványát 1975 első felében egyeztetésre előkészítették oly módon, hogy a nyílt csatornás rendszerekkel kapcsolatos munkát a szovjet Fél, az esőztetőrendszerekkel (fürtökkel) kapcsolatos szerkesztés elvégzését pedig a magyar Fél vállalta magára. Az első fogalmazványok egyeztetésére 1975 második felében került sor. Ennek alapján folytatódik a végleges anyag összeállítása, amely 1976 első felében kerül majd kölcsönös átadásra. Az 1971 — 75. évre előirányzott szovjet —magyar vízügyi műszaki tudományos együttműködés az első lépést jelentette azon az úton, hogy a szovjet és a magyar vízügyi szervek fejlesztési munkáikat bizonyos téren összehangolva, megosszák a feladatokat, s ezúton is fokozzák saját munkájuk hatékonyságát. Ez alatt az időszak alatt így természetesen sok várt és váratlan kezdeti nehézséget kellett leküzdeni, amelyeket részben vissza lehetett vezetni főként arra, hogy kölcsönösen nem voltak elég széleskörű tapasztalatok az ilyen konkrét, részletekbe menő, bonyolult, új berendezések kifejlesztését célzó kétoldalú együttműködés ügyeinek intézésében. Ilyen körülmények között az a tény, hogy az ötéves időszak elején a két vízügyi szerv által megoldásra, közösen kitűzött feladatok az öt év elteltével (kisebb, szükség szerint jelentkező módosításoktól eltekintve) gyakorlatilag megvalósultak, jelentős sikernek tekinthető. Ennek tulajdonítható aztán a szovjet és a magyar vízügyi szerveknek az a döntése, hogy az öntözőmüvek fejlesztése terén elért eddigi közös eredményekre támaszkodva az együttműködésnek folytatását az 1976 — 80. évi ötéves tervidőszakra is előirányozták. Àz ezzel kapcsolatos megállapodások már létre is jöttek, és így az öntözőművek automatizálásának és távirányításának fejlesztése terén i'olyó közös munka ismertetése nem lenne teljes, ha röviden össze nem foglalnánk a következő ötéves tervidőszakra előirányzott feladatokat is. Ennek az újabb együttműködési munkatervnek az összeállításánál az alapgondolat az volt, hogy legsürgősebb feladatként be kell fejezni az előirányzott fejlesztő munkát, s a létesített új kísérleti rendszerekben, közös munkával, a gyakorlatban is ellenőrizni kell a kialakított új irányítástechnikai alapelveket, az azokhoz igazodva kifejlesztett új berendezéseket. E vizsgálatok eredményeként állást kell majd foglalni afelől, hogy ezek mennyiben felelnek meg a gyakorlati igényeknek. Ha pedig ez szükséges, úgy erre az értékelésre támaszkodva a szóban forgó irányítástechnikai alapelveket tovább kell fejleszteni és az egyes berendezések megfelelő módosítását elő kell készíteni. A tapasztalatok alapján — végleges formában rögzíteni kell a tervezési előírásokat és az üzemviteli szabályzatokat, s azokat a gyakorlat számára át kell adni.
