Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Az öntözőrendszerek automatizálása 121 telményt, még azt is biztosítja, hogy hidráns nyitáskor az üres mozgó vezetéket feltöltő vízhozama ne haladhassa meg az üzem közbeni állapotnak megfelelő vízhozam értéket. Az új tolózárat kivéve a többi automatikus berendezés hordozható kivitelben kell készüljön így nem a hidráns, hanem a mozgó berendezés szoros tartozékát képezik. — Az új automatizálási alapelv figyelembevételével és az új berendezésekkel Magyarországon fel kellett szerelni egy vegyes vezetékű esöztetö fürtöt. A vegyes vezetékű fürtben lehetőséget kellett biztosítani a szovjet Fregat és Volzsanka mozgó esőztető berendezések alkalmazására is. A fejlesztő munka eredményei : A fentiekben részletezett célok érdekében folyó fejlesztő munka 1975. év végére a következő eredményeket adta: A magyar Fél a Gamma Művek bevonásával tovább fejlesztette a GAMMA — ÁNALCUN T-rendszer központi egységét oly módon, hogy a relés megoldást integrált áramkörös logikai egységekre cserélték ki. Ezzel egyidejűleg átdolgozták az automatika működési algoritmusát, s ennek eredményeként fokozták a működés megbízhatóságát. A GAMMA —ANALCONT-rendszerhez illeszthetőcn a Gamma Művek kifejlesztett egy új elektromos teljesítmény távadót. Kedvező eredménnyel befejeződtek a GAMMA —ANALCONT-rendszerhez illeszthető, s a szivattyútelep irányításánál felhasználásra kerülő különböző észlelők, kapcsolók, átalakítók ellenőrző, minősítő vizsgálatai. A sikeres fejlesztési munka eredményeként a kialakított új berendezéseket a Gamma Művek már fel is vette gyártmányai közé. Elkészült a terve és kivitel alatt áll az a távadó és vevő berendezés, amely a szivattyútelepeken előforduló hibák csoportonkénti gyűjtését és továbbítását végzi el. Az Ipari Szerelvény és Gépgyár bevonásával elkészült valamennyi automatikus csőszerelvény terve, majd azok közös jóváhagyása után elkészültek azok kísérleti példányai is. Ezt követően a szovjet Fél ismételt bevonásával működési próbákat tartottak, s megállapították a tapasztaltak szerint szükséges módosítások jellegét. Egyúttal a magyar Fél javaslatára támaszkodva megvitatták és jóváhagyták a berendezések minősítő alapelveit, s a minősítő vizsgálatok metodikáját. E minősítő vizsgálatok közül már elvégezték, s jó eredménnyel lezárták a föld alatti csővezetékre kerülő légtelenítő-légleeresztő berendezés, továbbá a hidránsra kerülő tolózár vizsgálatát. Ennek eredményeként az Ipari Szerelvény és Gépgyár e szerelvényeket megrendelésre már szállítja is. Teljes sikerrel befejeződött a föld alatti csővezetékre kerülő nyomásszabályozó és a túlfogyasztásgátló hidraulikus automata hiányosságainak a kiküszöbölése, s az ezzel kapcsolatban elvégzett ellenőrző vizsgálatok bizonyították e berendezések megbízható, pontos működését. így az Ipari Szerelvény és Gépgyár 1976-tól kezdve megrendelésre már ezekből is szállít. A többi szerelvénynél a tapasztalt hiányosságok kiküszöbölése folyik. Ez utóbbiak közül lÜ7(i-ban a hidránsra kerülő két hidraulikus automata kifejlesztését fejezik be. Valószínűnek látszik, hogy a még hátralevő két szerelvény kifejlesztése csupán az Í977. év folyamán fejeződik be. A teljesen beépített vezetékű esőztető telepek tolózárainak a távirányítású működtetését és a telep működésének az ellenőrzését előirányzó fejlesztő munka a F'elek által közösen jóváhagyott szempontok szerint a Budapesti Műszaki Egyetem Folyamatszabályozási Tanszékének a bevonásával indult meg, s egy tanulmányterv kidolgozásával zárult . A munka folytatására a Felek ez irányú döntésének megfelelően a közeljövőben előreláthatólag nem kerül sor. A szovjet Féllel egyeztetett döntés született arról, hogy vegyesvezetékű kísérleti fürtként a ,,Mezőhék I" esőztető öntözőfürtöt építik meg, míg a szovjet Fregat öntözőberendezés üzemének feltételeit a mellette levő „Mezőhék II" esőztető fürtben biztosítják. A mezőhéki fürtök kiviteli tervei elkészültek, s ezek alapján befejeződött az építési munka is. A továbbiak során bizonyos nehézségeket jelent majd a csőszerelvények fejlesztési munkáinál jelentkező, már említett lassúbb ütem. Ennek következtében ugyanis az automatizált rendszer tervbe vett berendezései közül, első ütemként csak a Gamma Művek új szivattyútelepi automatikáját lehetett beépíteni.