Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
1. füzet - Jolánkai Géza: A szennyvizek elkeveredésének számítása vízfolyásokban
A szennyvizek elkeveredésének számítása 71 Összegezve az elmúlt évek kutatási eredményeit, arra a következtetésre jutottunk, hogy a legkedvezőbbnek ítélt elvi modell véges differenciákra történő számítógépes alkalmazásával kell megoldani a feladatokat. Megtartva a helyszíni mérésekre kidolgozott eljárásunkat, az eddigi és a további helyszíni mérések adataiból a gépi számítás eredményei alapján határozzuk meg a kérdéses vízfolyás szakasz (mindig csak egy adott szakasz) elkeveredési jellemzőit. Az elvi modell kiválasztása és számitóyépi alkalmazásra történő előkészítése a) A választott modell indoklása Bármely koncentrációval jellemezhető vízminőségi komponens változását egy vízfolyásban az anyagmegmaradás elvén felírt általános anyagátadási összefüggés írja le [9, 10, 21]. ' № _ á 2C, n d 2C , n д 2С дС ЭС dC Az 1. összefüggés a vízfolyás legáltalánosabb vízminőségi matematikai modellje. Minden gyakorlatban felhasznált — szakirodalomból megismert — matematikai modell ebből az összefüggésből származtatható bizonyos elhanyagolások, illetve a forrás és nyelő tagokra tett bizonyos feltételezések révén. Az összefüggés jobb oldalának első három tagja a diszperziós anyagátadást veszi figyelembe x, y, és z irányokba (Fick diffúziós törvényével való analógia alapján), ahol D x, D y és D, a diszperziós tényezők (felület/idő) és С a kérdéses anyag koncentrációja. A következő három tag az áramlás u, v és w sebesség komponenseinek hatására bekövetkező konvektív anyagátadást veszi figyelembe. A jobb oldal utolsó előtti tagja valamely szennyező anyag lebomlását veszi figyelembe elsőrendű viszonyok feltételezésével (a bomlás egyenesen arányos a mindenkori koncentrációval) és К a lebomlási tényező (l/idő). Az utolsó tag pedig egy általános értelemben vett szennyező forrás, illetve nyelőtagot jelent. Az elkeveredési vizsgálat csak annyiban különbözik az általános vízminőségi paraméter vizsgálatától, hogy az (1) összefüggés két utolsó tagját nem vesszük figyelembe. Azonban már itt felhívjuk a figyelmet arra, hogy egy jól megválasztott elkeveredési modell minden különösebb nehézség nélkül kiierjeszthető egy általános - vagy speciális — vízminőségi komponens vizsgálatára. Előző tanulmányainkban [16,17, 18| behatóan foglalkoztunk az általános öszszefüggésben a megoldhatóság érdekében tett különböző elhanyagolásokkal és feltételezésekkel és ismertettük a szakirodalomban fellelhető megoldásokat. Jelen tanulmányban csak az alábbi következtető jellegű megállapításokat kívánjuk felsorolni : 1. A szakirodalomban úgyszólván egyöntetűen elhanyagolják a
