Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: A szolnoki hévíztároló rendszer fő jellemzői

A szolnoki hévíztároló rendszer (il Л hévízkutakban mért függőleges nyomásgradiensek elsősorban a kútfej közelében erősen eltérnek a hidegvíznél várt 1 atm./10 m értéktől. Ennek oka a víz hőmérséklete és gáztartalma, amely csökkenti, valamint a sótartalom és az áramlással szemben fellépő csősúrlódás, mely növeli a nyomásgradienst. Ezek közül a gáz hatása a legjelentősebb. A 7. ábrán a gáz okozta gradiens, ill. a sűrűség eltérését mutatjuk be az 1 atm/10 m értéktől. A hőmérséklet és sótartalom hatását helyesbítjük. A sűrűségeltérés-görbéket mélység szerint lefelé integrálva megkapjuk a gáz okozta nyomáseltérést. A nyomáseltérés-görbék egyenes szakaszát a felszínig hosszabbítva, megkapjuk a gáz okozta kútfejnyomás-növekedést ( a gázbuborékok a víz fajsúlyát csökkentik és ezáltal növelik a kútfejnyomást), amit a gyakorlat gázlift emelőmagasságnak nevez. A gázlift emelőmagasságát a kutakon is lemérhetjük, ha a hirtelen lezárt és a gáztalanodott, de még nem lehűlt kutak nyomását, ill. vízszintjét összehasonlítjuk. Az így nyert adatokat és a nyomásgradiens-mérésekből számítottak összehasonlítását az V. táblázat adja. V. táblázat A kutakon mért (jázliíl emelőmagasság és a nyomásgracliens mérésekből számított értékek összehasonlítása A kút neve, ill. helye A gázlift emelő magassága m-ben A kút neve, ill. helye számított érték mért érték MÁV kocsimosó 56 50 Damjanich 45 48 Tiszaliget 35 35 Cukorgyár 18 13 Tiszaszálló—2 7 nincs adat Ha a gázlift emelőmagasságokat a gáz —víz viszony és a termelőcső átmérőjének függvényében ábrázoljuk (7. ábra), látható, hogy azonos átmérőjű termelőcsőnél a kapcsolat lineáris és az egységnyi gáz — víz viszonyra eső nyomásnövekedés 1,85 atm. A Damjanich uszoda kútjának kisebb átmérőjű termelőcsövében a gáz nyomásnövelő hatása nagyobb. Ennek magyarázata, hogy a kisebb átmérő miatt az áramlási sebesség nagy, és a gáz nem tud a vízhez képest előre sietni. Ezt az előresietést nevezi a gyakorlat siklási jelenségnek. Az alábbiakban megvizsgáljuk az 1973. évben mért kútfej- és rétegnyomások, valamint a gáz—víz viszony közötti összefüggést. Vezessük be az alábbi jelöléseket: P

u — a kútfejnyomás [atm], P

m — a mélységi vagy rétegnyomás [atm], m — a mélységi nyomásmérés mélysége a tereptől [m], AP(T) — a hőmérséklet okozta sűrűségeltérésből (p = 1-től) számított nyomáseltérés [atm], AP(S) — a sótartalom okozta sűrűségeltérésből (q = 1-től) számított nyomáseltérés [atm], ЛP(G) — a gáztartalom okozta nyomáseltérés [atm],