Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

576 Szekeres János ahol lj a j. függélyhez tartozó szelvénysáv szélessége (a függélyek közötti felező pontok távolsága). Bármelyik ismertetett módszerrel határoztuk is meg a v

s-t ((5), (6), (7) képlet), a közelítő érték a következő képlettel számítható: Q = v

s-c 2 d

k, (8) k = 1 ahol c = a mélységmérési függélyek közötti távolság, s = a mélységmérési függélyek száma és d

k = a k. mélységmérési függélyben a vízmélység. Példák: Az (5) és (6) képlet alkalmazását és a számítási módszer pontosságát a 2. ábrán szereplő új típusú, egyszerűsített jegyzőkönyv adatainak feldolgozása szemlélteti. A mérést 1973. III. 26-án a Duna budapesti szelvényében végezték. A közelítő vízhozamérték meghatározásának lépései az (5) képlet felhasználásával a következők: 1. 2£r

p

ij= 7108 2. 2bj = 56 „ _ Z£r

pl

J 7108 3. n

s = — = = 3,17, Ic-lbj 40-56 ' ' 4. n

s függvényében a v

s meghatározása Vs = 0,79 m/s, 5. Zd

k = 323,3 6. Q = Vs-cZdk = 1277 m

3/s, A számítás időszükséglete: 10 perc A (6) képlet alkalmazása esetén a számítás menete a következő: _ Zr„i 1. n

Vj = — (számítás a jegyzőkönyvben), tc-bj 2. n

Vj—-v

Vj, 3. Zdj = 54,6 m, Zv

v

ld< 42,88 4. = = 0,785 m/s, Idj 54,b 5. Zdk= 323,3 m, 6. Q = v

s-cZd

k = 0,785-5-323,3 = 1269 m

3/s. A számítás időszükséglete: 18 perc. Hasonlóképpen végrehajtható lenne a számítás a (7) képlettel is, azonban jelen esetben ez felesleges, mivel a függélykiosztás a szelvény mentén egyenletes volt, így az előzővel tökéletesen egyező eredményt kapnánk. A számítás időszükséglete is gyakorlatilag hasonló lenne (kb 20'). Ugyanennek a mérésnek a hagyományos feldolgozási módszerrel számított pontos eredménye: ß = 1270 m'/s. A számítás időszükséglete: 4 óra. A (7) képlet használata esetén várható pontosságot 44 — hagyományos módszerrel végzett — vízhozammérés és számítás adatainak felhasználásával határoztuk meg.