Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
574 Szekeres János A feldolgozás ezután a korábbi módszer szerint folytatható, azonban ezzel az egyszerűsítéssel a jegyzőkönyv feldolgozásának munkaidő szükséglete mintegy 20 —40%-kal csökken. A számítás hátralevő részét viszont nem célszerű számítógépre vinni, mivel éppen ez a rész tartalmazza a függély-középsebességek eloszlásgörbéjének meghatározását, amelyet mint említettük, gépi úton eddig nem sikerült teljesen megnyugtató módon megoldani. Tekintve, hogy az egyszerűsített módszerrel a függély-középsebességek igen gyorsan, akár a helyszínen is kiszámíthatók, a mérés befejezése után rövid időn belül, megfelelő pontosságú tájékoztató vízhozamérték is egyszerűen meghatározható. Erre többféle lehetőség is kínálkozik. A legegyszerűbb módszer az, ha a (4) képlet számlálójában szereplő összegzést a teljes szelvény összes mérési pontjával végezzük és a nevezőben is az összes pontok számával szorozzuk az alapidőt: / ь, 2 2 r PJt _ i /=i _ n s = *Vs, (5) tc 2 bj i ahol f a függélvek száma, bj a j. függélyben levő mérési pontok száma, és r pji = a j. függély i. pontjában kapott forgásszám. Fenti képlet pontosságát nagymértékben fokozza, lia a sebességmérési függélvek egymástól való távolsága egyforma és ha a mérési pontok is minden függélyben azonos távolságra vannak egymástól (la ábra). Ebben az esetben ugyanis minden mérési ponthoz közelítően azonos szelvényterület elem tartozik, ezért a szelvénymenti átlag számításakor az egyes pontokban kapott fordulatszámok is azonos súllyal vehetők figyelembe. Mivel az egész szelvény mentén az egyenletes pontkiosztás csak nagyobb folyóknál, vagy szabályos szelvényekben valósítható meg, ennek a módszernek a pontossága általában csupán 5%-ra tehető, de a fenti feltételek teljesülése esetén igen jó eredmények adódnak. Ha a függélyek egymástól való távolsága ugyan azonos, de az egyes fiiggélyekben alkalmazott egyenletes pontkiosztás osztásköze eltér egymástól (1b ábra), a következő képlettel számítható a szelvény-középsebesség (v s) : 2 Vvj-dj Vs = J- , (6) A"' ahol v Vj a j. függély-középsebesség a (4) képlet alapján és dj a j. függélyben a vízmélység. A (6) képlettel számolt közelítő eredmények pontossága kb. 3%-ra becsülhető. A legjobb közelítést biztosító módszer azt a teljesen általános esetet veszi alapul, amikor csak a függélyeken belüli egyenletes pontkiosztás feltétele teljesül, a függélyek szelvénymenti kiosztása azonban nem egyenletes és a fiiggélyekben alkalmazott osztásköz is függélyenként különböző (lc ábra). Ebben az esetben az egyes függélyekben a (4) képlet alapján számolt luggély-középsebesség értékeket a függélyhez tartozó szelvénysáv területének közelítő nagyságával súlyozva és átlagolva adódik a szelvény-középsebesség:
