Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

568 Máthé Adorján Ez után meghatározandó az E

0 energiamagasság a következő képletből: E

a = e + h

2 + h

v, (4) ahol h

v = v-J2g sebességmagasság értéke — mivel a q fajlagos vízhozam még nem ismert — becsléssel veendő fel. A (3) képletből meghatározandó majd táblázatból az f(r

c). A (2) képletből egyedül q fajlagos vízhozam ismeretlen, így az meghatározható: q = f(T

C)<pE*

0'K (5) A (4) képletben h

v sebességmagasságot becsléssel vettük fel, q ismeretében az már számítható, ugyanis v

2 = j-. (6) A h

v így kapott értékével E

0 értéke korrigálandó, s a számítás mindaddig folytatandó, míg a (6) képletből számított v

2 alapján kapott sebességmagasság a (4) képletben szereplővel meg nem egyezik. q fajlagos vízhozam ismeretében a bukóéi hossza: Q l = ~ (7) Я ahol Q a teljes vízhozam. A kör alakú energiatörő akna is az előbbiek alapján méretezhető, csak a (7) képletből kapott l érték a belső kör alakú bukóéi hosszával egyenlő. A belső körbukó sugara : (8

) A bukóéi hosszának és a vízmélységnek az ismeretében a bukóéi alakja meghatározható, vagy a fenéknyíláson kifolyás (3a ábra), vagy az általános bukógát (3b és 3c ábra) képlete alapján. Számpélda A vízfolyás vízhozama a fenéklépcső helyén Q = 100 m

3/s, vízszintkülönbség a felvíz és az alvíz között AH = 9,00 m. Az energiatörő akna legyen kör keresztmetszetű, s három emeletes. Az emeletmagasság 9.00 „ _ e = 4^ = 3,00 m. A lemezvastagság 30 cm, így h

2-t, 2,50 m-ben állapítjuk meg. A sebességmagasságot becsléssel 10 cm-ben vesszük fel. E

a = 2,50 + 3,00 + 0,10 = 5,60 m 2,50 5,60 Ehhez tartozó f(

т

с) értéke táblázatból, <p = 0,9 mellett f(r

c) = 0,3337.