Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

4. füzet - Károlyi Csaba: Adathiányos vízgyűjtők vízkészlet meghatározása

Adathiányos vízgyűjtők vízkészlete 527 eloszlásfüggvény jellemző paraméterei közötti kapcsolat segítségével lehetséges. Az általános összefüggések feltárása után gyakorlati számításokhoz alkalmas módszert kapunk, melynek használatára számpéldát is bemutatunk.

2 I. A vízgyűjtőterület vizsgálata a) A vízgyűjtő-jellemzők áttekintése A lefolyást befolyásoló főbb tényezők, mint a vízgyűjtőterület nagysága, alakja, magassági és tározási viszonyai, a terep és meder esése; a csapadék mennyisége, formája, intenzitása, eloszlása; a talaj összetétele, víztartalma, tározóképessége, beszivárgási kapcitása; a növénytakaró és művelési mód; a hóvíztartalorn; a napsugárzás; a napfolttevékenység; a lég és talajhőmérséklet; szélsebesség és irány; a potenciális párolgás; levegő páratartalma; talajvíz szintje, stb. irodalmi adatokból jól ismertek. Az átlagos lefolyás számítására adathiány esetén jó eredménnyel alkalmazták a lefolyási térképeket (földrajzi koordináta), illetve a csapadékra, növénytakaróra, művelési ágra, középhőmérsékletre és levegő telítettségi hiányára alapított tapasztalati képleteket. A maximális le/olyások számára kidolgozott tapasztalati összefüggések elsősorban a vízgyűjtőterület nagyságát és csapadékmennyiségét használják paraméterként. Ismeretesek olyan módszerek, amikor a különböző valószínűséggel lefolyó árvízmennyiségek meghatározását a vízgyűjtőterület nagysága és átlagos magassága közötti korrelációs kapcsolatra alapítva végzik el. A maximális vi ennyiségek becslésében — Benson [2] vizsgálatai szerint — a legkisebb hiba akkor adódik, ha a vízgyűjtő nagyságát, a fővízfolyás átlagos esését, a vízfolyás hosszának és nagyságának viszonyszámát (alaki jellemző), valamint az átlagos évi csapadékot is bevonják a számításba. Reich [3) az évi maximális vízhozamok, illetve azok eloszlásgörbéinek jellemző paraméterei és hat vízhozamparaméter: az átlag, variációs tényező, az 1%-os vízhozam, geometriai közép, logaritmizált adatok variációs tényezője, logaritmizált adatok asszimetria tényezője, továbbá négy vízgyűjtő jellemző paraméter: a vízgyűjtőterület nagysága, a fővízfolyás esése és a mederesés, valamint az átlagos évi csapadék közötti kapcsolatot is megvizsgálta egyenkénti és többszörös regressziós számítással. Megállapította, hogy nagyon erős összefüggések állnak fenn a vízgyűjtőt jellemző paraméterek és a vízhozamok között. Egyszerű páronkénti vizsgálatok esetében a korrelációs együttható r = 0,68 —0,78 érték, míg a többszörös korrelációs együttható egészen 0,98 értékig volt emelhető. Ha a vízgyűjtő paraméterek közé a csapadékot is bevették, még a legjobb kombináció is fele értékű r

2-et adott. Az éves lefolyás változékonyságának jellemzésére alkalmazott eloszlásfüggvényekhez a C

v paraméter (variációs tényező) számítására Szokolovszkij a vízgyűjtőterület nagyságának logaritmusát használta, Cseboratev a vízgyűjtőterület, Kirc2 E tanulmány folytatását fogja képezni az a tanulmány, mely a műszaki számításokban sok cselben szükséges eues, illetve többhónapos (idény) vízhozamelcszlás meghatározását tárgyalja, és melyet a Vízügyi Közlemények következő — 1976. évi 1. füzete - - fog közölni.