Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: A szolnoki hévíztároló rendszer fő jellemzői

A SZOLNOKI HÉVÍZTÁROLÓ RENDSZER FŐ .JELLEMZŐI DR. KORIM KÁLMÁN és LIEBE PÁL

1 Szolnok város területen ez ideig összesen 19 hévízkutat létesítettek, melyek 35 °C-nál melegebb kifolyó vizel szolgáltatnak. Ezek közül 16 kutat telepítettek a felsőpannon homok-homokkősorozat alkotta fő hévíztároló szintre, míg 3 kutat a felsőpannon alemelet felsőbb rétegtani szintjét képező homokrétegekre. A kitermelt hévíz Szolnokon elsősorban balneológiai célt szolgál. Emellett azonban helyenként használati melegvízként üvegházak és épületek fűtésére, valamint egyéb, ipari célokra is felhasználják. A 3 sekélymélységű kút vize ivóvízellátásra szolgál. A gyakorlati céloknak megfelelően viszonylag kis területen belül sűrűn telepítették a szolnoki hévízkutakat. Mintegy 50 km

2-en van az a 15 hévízkút, melyből 12 folyamatosan vagy időszakosan szolgáltat vizet. Minthogy a hévízet viszonylag korlátozott mélységszakaszból, vagyis a 800 — 1150 m-es intervallumból csapolják, a hévíztároló igénybevétele a sűrű kúthálózat következtében igen jelentős. Ezt csak fokozza a tárolórendszer nem egységes, heterogén mivolta, s ebből adódik, hogy néhány hévízkút hozama és telepenergia készlete az utóbbi időben lecsökkent. E tanulmány kizárólag a fő hévíztároló rendszer jellemzőit és sajátosságait vizsgálja az összegyűjtött mélyföldtani, vízkitermelési, vízkémiai és hidrodinamikai mérések alapján. A kevés számú — kezdeti és időközbeni — termelési és mélységi műszeres mérési adatokat az 1973. év folyamán újabb mérési sorozattal egészítették ki, miáltal korlátozott mértékű összehasonlító elemzést is végezhettünk a legfontosabb termelési és telep paraméterekre vonatkozóan. 1. Szolnok város hévízfeltárásának története A szolnoki hévíztároló rendszer feltárása és termeltetése 1928-ban kezdődött a Tisza Szálló melletti kutatófúrással. E kút 1971-ig, tehát 43 éven keresztül volt megszakítás nélkül üzemben, és megszüntetésére műszaki meggondolások késztettek. Helyette 1972-ben — tőle mintegy 150 m-re — új hévízkutat telepítettek, és most ez látja el a régi felhagyott kút feladatát. A szolnoki első hévízkút építését követően hosszú ideig szünetelt a hévízfeltárás. Kzen a téren fordulatot az 50-es években a Szolnok körzetében folytatott szénhidrogén kutatás hozott, amikor is néhány meddő szénhidrogén-kutatófúrást hévíztermelő kúttá képeztek ki a jelentkező helyi melegvíz igényeinek kielégítésére. Elsőként a Lenin TSz. (régen Szabadság Tsz.) területén levő Szolnok (röv. &o)-3. jelű kutat képezték ki 1954-ben, majd a Szo—12 és Szo—19 jelű kutakat 1956, 1 J)r. Korim Kálmán oki. geológus, és Liebe Pál oki. mérnök a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. főmunkatársa, ill. tud. munkatársa (Budapest).