Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
4. füzet - Bogárdi János: A hidraulika gyakorlati, oktatási és elméleti vonatkozásai
A HIDRAULIKA GYAKORLATI, OKTATÁSI ÉS ELMÉLETI VONATKOZÁSAI DR. BOGÁRDI JÁNOS 1 A hidraulika elmélete, oktatása és gyakorlati hasznosítása elválaszthatatlan egységet alkotnak. A hidraulikát ugyanis elméleti alapok nélkül nem lehet oktatni. A gyakorlat pedig nem nélkülözheti a korszerűen oktatott magas színvonalú mérnököket. A robbanásszerű technikai fejlődés nagymértékben növelte és növeli még ma is nemcsak az elmélettel foglalkozó kutatóknál és oktatóknál, hanem a gyakorló mérnököknél is a mindenképpen elsajátítandó ismeretanyagot. Mindez roppant nagy megterhelést jelent és számos megoldhatatlannak látszó kérdést vet fel. Milyen irányba haladjon a hidraulika elméleti kutatása? Milyen mértékben oktassuk és tanítsuk a jövő mérnökét? Milyen útmutatást adjunk a gyakorló mérnököknek? Sok, sok próbálkozás ismeretes, amelyek a fenti feladatok megoldását tűzték ki célul. De végleges megoldást még nem találtunk. Bármilyen utat is választunk azonban, befogadóképességünk korlátozottságát figyelembe kell vennünk. Viszont a korszerű eredmények hasznosítását is biztosítanunk kell. A hidraulika gyakorlati, oktatási és elméleti vonatkozásait az előbbiek szem előtt tartásával kíséreljük meg tárgyalni. A hidraulika elmélete és oktatása nem öncél: a gyakorlat igényeinek kielégítése a legfontosabb. Viszont a gyakorlati használhatóság mindenképpen az elméletnek és oktatásnak a következménye. Ezért célszerűen a hidraulika korszerű elméleti kérdéseivel, az oktatás leghatékonyabb módszereivel foglalkozunk először és csak ezek ismertetése után térünk rá a hidraulika eredményeinek gyakorlati alkalmazására. I. A hidraulika korszerű elméleti kénlései A hidraulika és hidromechanika összefoglalja és megismerteti azokat a törvényszerűségeket és összefüggéseket, amelyeknek segítségével a víz mozgását (vagy nyugvását), az ezzel kapcsolatos jelenségeket és műszaki folyamatokat jellemezhetjük. A „hidraulika" és „hidromechanika" kettős elnevezés a fejlődés következménye. Lényegileg, mint majd a továbbiakban részletezzük is, egyazon tudományágról van szó. A következőkben hidraulikának nevezzük ezt a látszólagosan kettős tudományágat. Napjainkban jól fejlett, megalapozott hidraulikai ismeretekkel rendelkezünk már. Talán feleslegesnek is tűnik újabb, korszerű elméleti kérdésekről beszélni. 1 l)r. Hogárili János akadémikus, egyetemi tanár, lluáapesti Műszaki Egyetem, Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet, Vízépítési Tanszék (Budapest). 2'
