Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

4. füzet - Faludi Gábor: Türr István születésének 150. évfordulójára

Türr István 471 szágótés elősegítse azt, hogy a magyar kenyérgabona olcsó és gyors szállítás következtében az amerikai és az orosz gabona előtt jelenjen meg a nyugat-európai piacon. 1879-ben Tiirr ismételten részletes emlékiratot terjesztett a kormányhoz. Ebben az 1868-ban javasolt Duna — Adriai-csatorna megvalósításától ideiglenesen elállt, az ország pénzügyi helyzetéből kiindulva a kevesebb anyagi befektetéssel rövid idő alatt kiépíthető hajóutak létesítését javasolta: 1. a Dunát a Szávával összekötő vukovár — samaci csatornát, 2. a Felső-Száva hajózhatóvá tételét Samactól a Kulpa folyó betorkolásáig, onnan Károlyvárosig (esetleg Kulpa Bródig, ahonnan a fiumei vasút szállítaná tovább az árukat). A kormány egy öttagú szakbizottságot küldött ki Türr javaslatának tanulmányozására. E bizottság Tiirr javaslatait megerősítve állást foglalt az emlékiratban foglaltak mellett, mindenekelőtt a víziúthálózat fejlesztése érdekében egy állandó vízi alap létesítését szorgalmazta (3. ábra). * * * Tiirr István kétségtelenül a múlt század második felének egyik legérdekesebb, legszínesebb, sokoldalú nagy nemzetközi tekintéllyel és kapcsolatokkal rendelkező, a magyar nemzeti történelem eddig kellően fel nem fedett alakja. Tevékenysége azt mutatja, hogy lényegében reálisan ismerte fel az ország bonyolult gazdasági, politikai, kulturális helyzetét és sokoldalú munkásságával jelentős kapcsolatok és nemzetközi látókör birtokában bátor gondolkodóként, kivételes képességű szervezőként annak minden oldalú fejlődését kívánta előmozdítani. A reális helyzetfelismerést tükrözte Türr hazai gazdaságpolitikai koncepciója, éspedig — a nemzetközi tapasztalatok és erőforrások felhasználásával a belterjesség irányába fejleszteni a magyar mezőgazdaságot; — gazdaságosabbá tenni a termelést; — növelni a termelékenységet; — versenyképesen kijutni az európai piacra; — kiszakadni abból a helyzet ből, amely Magyarországot gazdaságilag Ausztriának szolgáltatja ki. Ennek szolgálatába kell állítani a hitel-, a pénz-, az adópolitikát és a vízgazdálkodást. Türr tetteit közgazdasági szemlélete határozta meg, melyet döntően a gyakorlati szükségletek igényei, problémái motiválnak és az élet változó dinamikája hat át. Munkamódszerének fő jellemzője a problémák előzetes elmélyült tanulmányozása, különösen a közgazdasági tényezők elemzése, a megoldáskeresés, a gyors döntés, a bátor vállalkozás. Nézőpontjának centrumában összekapcsoltán jelentkezett a pénzügy és hitel, valamint a mezőgazdaság, vízgazdálkodás és közlekedés. A kiegyezés korában hazatérése után szinte társ nélkül vívta hosszú, szívós és sajnos sok tekintetben hiábavaló harcát a bürokratizmussal, a korrupcióval. Küzdött a közömbösség, értetlenség megszüntetéséért, hogy híveket, pártolókat szerezzen törekvéseinek. Egyik előadásának befejezéseként utal is erre: ,,... nem csodálkozom, hogy mint minden életrevaló eszméért küzdő embernek, sok ellentmondóim vannak, de azon meg-