Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

3. füzet - Déri József: Talajvízdúsítás a vízimérnöki gyakorlatban

366 Déri József reakciók indulnak meg. A viszonylag nagy helyigényű medencék esetéhen jelentős lehet a párolgási veszteség is. A medencék segítségével történő talaj vízdúsítás helyigénye általában néhány tized hektártól 10 ha-ig terjedhet. A beszivárogtató medencék peremét rézsűvel képezik ki, amit vagy gyeppel, vagy fával, vagy betonnal burkolnak az eróziós hatások elleni védelem céljából. A medencébe vezetett vízréteg mélysége néhány dm-től több méterig terjed. A medence alján 1 dm-től 1 m-ig terjedő szűrőhomokréteget alakítanak ki. A homokszemcsék hatékony átmérője 0,2—0,3 mm. К szűrőréteg az elszivárogtatandó víz mechanikus és biokémiai tisztítását biztosítja. A talajvízdúsítás folyamán alapvető feladat a szűrőréteg kolmatáció elleni védelmének biztosítása. A beszivárogtatott víz mennyiségét az időegységre vonatkoztatott vízoszlopmagassággal fejezik ki. A beszivárgási sebesség pedig 1—5 m/nap, bár egyes esetekben 0,5 m/nap sebesség is elfogadható. Ha a nyomómagasság tartósan változatlan, a beszivárgási sebesség csökken, bizonyos idő eltelte után a beszivárgás teljesen megszakadhat. A szivárogtató medence alja és az alatt levő vízzáró réteg közötti függőleges távolság az esetek többségében 2—5 m között változik. АЛ'

émet Szövetségi Köztársaságban levő talajvízdúsító medencék beszivárogtató képessége a talajadottságoktól és üzemi viszonyoktól függően 0.1 — 10,3 m

:

!/m-/nap értékek között változik. A talajvízdúsításhoz az esetek döntő többségében csak tisztított vizet használnak, ugyanis a nyers víz kedvezőtlen kolmatációt eredményezhet. A beszivárogtatás még a megfelelően kezelt dúsító víz esetében is szigorú és rendszeres ellenőrzést követel, különösen az árvizek és a nag}' záporok időszakában. Az Essenben kialakított talajvízdúsító rendszerben 14 szivárogtató medencét tartanak üzemben. Amedencék hossza 270—540 m, szélessége 14—24 m. A rendszer teljes beszivárogtató felülete 90 000 m-. Az egymástól 50 m távolságban telepített kutak naponta 120 000 m

3 vizet termelnek ki. A talajvízdúsító medencék fenékszintje az átlagos talajvízszint felett van. A medencékben 50 cm vastag szűrőréteget alakítottak ki. A szűrőhozamok szemcsemérete 0,5—2,0 mm. Az iszaptalanítás után kialakuló beszivárgási sebesség 2,4 m/nap = 100 mm/óra. A beszivárgási sebesség 120 napig tartó üzem után 0,29 m/nap = 12 mm/óra értékre csökken. A nyersvíz hőmérséklete 0 és 25 °C között, a dúsított talajvíz hőmérséklete 7 és 15 °C között ingadozik. A káliumpermanganát fogyasztás 7—25 g/m

3-ről 2,5—5,0 g/m-re csökkent. A wiesbadeni talajvízdúsító rendszer a Rajna vizét használja. A szivárgási talajtér vastagsága 7 méter, a szemcsék átmérője 0,25—27 mm. A hatékony szemcseátmérő 0,24 mm. Az eredeti talajvízszint esése 3%. A dúsított talajvizet 42 csőkút segítségével termelik ki. A kútsort 460 méterre telepítették a Rajnától. A dúsított talajvízből naponta 3000 m

:

i vizet termelnek ki. Az ülepítő medencesort a Rajna és a kútsor között építették. Az ülepítő medencesor hossza 580 m; a medencék szélessége 42 m. A Rajnából kiemelt felszíni vizet két és fél napig ülepítik. A dúsító medencék közvetlenül az ülepítő medencék mellett húzódnak; hosszuk 560 m, szélességük 40 m. A dúsító medencéket kavicsrétegre telepítették. A kút és a medencesort 230 méterre telepítették egymástól. Ezt a szivárgási úthosszát 60 nap alatt teszi meg a dúsítóvíz. Az átlagos szivárgási sebesség 3,85 m/nap. Л dúsított talajvíz hőmérsék-