Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Wisnovszky Iván: A települések csapadékcsatornázásának hidrológiai vizsgálata

A települések csapadék-csatornázása 39 mind a beszivárgás, mind a párolgás mértékét csökkenti. Megjegyezzük, hogy biztonság érdekében a segédlet összeállításakor nem vettük számításba a teljesen kiszáradt talaj szélsőségesen nagy víznyelő képességét, sem az átforrósodott vízzáró felület szélsőségesen nagy kezdeti párologtató képességét (12/a. ábra). A tározódás számbavétele során az USA-beli kísérletek tapasztalati értékeit vettük figyelembe, amelyeket a vízzáró felületi tényező (R) és a vízgyűjtőterület átlagos esése (J

át

l) függvényében javasolunk becsülni. A becsült tározódás értékei (V

2) magukba foglalják a felszíni tározást és a csővezetékben tározott vizet egyaránt (12/b. ábra). Az országos záporjellemzők értékeiből kiszámítottuk a különféle előfordulási valószínűségi záporok vízmennyiségeit. Ezekből lehet kiválasztani a mértékadó értéket. A mértékadó csapadék mennyiségéből a számítás során levonjuk az elszivárgó és elpárolgó vízmennyiséget, valamint a csúcshozam levonulásakor a felszínen és a vezetékrendszerben tározott víz mennyiségét. így nyerjük a közvetlenül lefolyó csapadék mennyiségét: V

e

íf=V-(V

1

+V

2), (23) amely időben egyenletes í

ejj intenzitással hullik le közelítésünk szerint. A közvetlenül lefolyó csapadékból jelentkező árhullám levonulásának időtartamát, csúcshozamát és árhullámgörbéjét a korábban ismertetett árhullámjellemzők ismeretében közelítjük. A közelítés során figyelembe vesszük a legfontosabb lefolyási paramétereket magába foglaló összegyiilekezési idő (t

c) értékét (13. ábra). A számítás lépései a következők: 1. Meg kell állapítani a vizsgált vízgyűjtő legfontosabb jellemzőit. Ezek: F (ha) a vízgyűjtő területe, L (m) a leghosszabb lefolyási pálya mérete, R (dim. nélkül) a vízzáró felületi tényező. 2. Ki kell választani a mértékadó csapadék gyakorisági paraméterét (p = '.'). 3. Ki kell számítani a mértékadó időalapot (t

c = ?). 4. A 12/a. ábra grajikonjából meghatározzuk a záporból elszivárgó (V

u) és elpárolgó (V

1

2) víz mennyiségét a következő módon: У

и=(1-Д)ви, (24) V

a=Ro

a, (25) =V

U+V

1

2 (m

3/10 ha). (26) A példaként bejelölt v

n ordináta olyan 33 perces késleltetési idejű vízgyűjtő terület jellemzője, amelynek vízáteresztő felülete általában félig áteresztő talajú. Megjegyezzük, hogy a talaj vízelnyelő képességének hatását a feltüntetett görbék között finomabban is meg lehet közelíteni, a tervező ismerete szerint. A v

l

2 ordináta a vízzáró felület fajlagos párolgási veszteségét adja meg. 5. Meghatározzuk a 12/b. ábra grafikonjából a csúcshozam időpontjában a tározódott víz mennyiségét (V

2). A grafikon a vízzáró felületi tényező (R) és a víz-