Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
3. füzet - Déri József: Talajvízdúsítás a vízimérnöki gyakorlatban
Talajvízdúsítás .'57 1 elsősorban arra szolgál, hogy a talajvizdúsitási folyamat ismeretlen paramétereit meghatározzuk. E vizsgálatokhoz természetesen elengedhetetlenül fontosak a helyszíni vizsgálatok és mérések eredményei. Az így kialakított matematikai modell szimulációs modell, amely segítségével leírhatjuk és jellemezhetjük a talajvízdúsító rendszer viselkedését. Könnyen lehetővé válik a rendszer szerkezetében (pl. kutak számában, helyzetében, stb.), vagy a működés feltételrendszerében történt változások, vagy változtatások várható hatásának a becslése, elemzése és értékelése. Egy-egy vizsgálati változat egyszerű lyukkártya-csere segítségével előállítható. A matematikai modell módszer széleskörű alkalmazását jelenleg technikai tényezők már nein korlátozzák, csupán az elektronikus számítógép használatával kapcsolatos költségek jelenthetnek korlátozó tényezőket. A vizsgálati alapadatok szűkös volta is bizonyos korlátozó-tényezőként értelmezhető, azonban ez a probléma a vizsgálathoz kidolgozott matematikai modell egyszerűsítése, valamint célszerűen szervezett helyszíni vizsgálatok révén megoldható. A matemetikai modell módszer alkalmazása során szerzett tapasztalatok szerint ez a vizsgálati eljárás nagy horderejű, gazdaságos, gyors és rugalmas munkaeszköz, amely segíségével rövid idő alatt meghatározható a nagyszámú működési változat közül az optimális variáns. A matematikai modellek segítségével jól vizsgálható az áramló talajvíz hidrodinamikai paramétereinek alakulása, illetve megváltozása a különféle kerületi és és határfeltételek (heterogén rétegek, stb.) esetében. Optimalizálható például a talajvízdúsító és talajvíz-kitermelő berendezések szimultán működési időtartama, vagyis a legracionálisabb kitermelési és utánpótlási feltételek szabályozása. A talajvízdúsítási folyamatok matematikai modellezése igen sok vonatkozásban hasonlít a kőolajtermelés modellezéséhez, ahol digitális elektronikus szimulációs matematikai modelleket alkalmaznak. A talaj vízdúsításra kidolgozott matematikai modellek alkalmazása az alábbi előnyökkel jár: — a modellparaméterek változásával kapcsolatos érzékenységi vizsgálatok néhány új lyukkártya elkészítésével megoldhatók; — a legváltozatosabb kútgeometria hatására kialakuló duzzasztási felületek elemezhetők az általános gépi program segítségével; — a talajvízdúsítás fizikai modelljének módosítása a matematikai modell (és program) egy részének kicserélése révén egyszerűen megoldható, ugyanakkor az ilyen esetben az analóg modell használhatatlanná válik. A vízben szegény területeken különleges érdek fűződik a vízkitermelő és a mesterséges vízpótló tevékenységek optimalizálásához. A talajvízdúsító rendszerekben a műszaki-gazdasági cél általában az iizemi költségek és a vízveszteség minimalizálása, vagy a rendszer által előállítható haszon maximálása (Harpez, Schwarz, Tahal, 1967). A talajvízdúsító tevékenységek műszaki és gazdasági elemzésének alapjául az alábbi differenciálegyenlet szolgál: t)=P(S, 0- Q(S)+N(t), ahol S =talajtérben tározolt vízkészlet (állapotváltozó); P(S, s) = kitermelt vízkészlet, amely a talajtérben tározott víz mennyiségétől és az időtől függ; 5 vízügyi Közlemények
