Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

3. füzet - Nagy György: A Körösök lefolyási viszonyainak alakulása

:j:Î8 Nagy György tartanak megvalósíthatónak, 1400 millió m

:

i bruttó térfogattal, melyből 40 tározási lehetőség csak helyi fontosságú tározást szolgálna 140 millió m

3 tározási térfogattal. A tekintetbe vett lehetőségek egy része árvédelmi célt is szolgálhatna, úgy, hogy a tározó térfogat fele hasznosítható víztömeg, a többi pedig üresen tartandó árvízi térfogat lenne. Ha a folyókon lefolyó évi átlagos vízmennyiségeket összehasonlítjuk a tározási térfogat lehetőségekkel, akkor mintegy 2,4 milliárd m

:

! évi lefolyó vízmennyiség mellett 1,4 milliárd m

3 tározási lehetőség mutatkozik. Meg kell itt még említeni az átvezetéseket, melyeket a Marosból és a Szamosból valamint az ott létesülő, vagy már meglevő tározókból terveznek a Körös-rendszer felé kialakítani. Oka ennek egyrészt az, hogy a közbeeső térségeket is ellássák vízzel, másrészt talán az is, hogy egyes további tározók építése már igen nagy költségekkel járna. Gondoljunk csak az egyik legjobb lehetőségre, a Vada Crisului (Rév)-i (18) szűkületre, ahol ugyan nagy befogadóképességű tározó lenne építhető a Sebes-Körösön, de a nemzetközi út-, vasút és egész sor üzem valamint település áthelyezése mai szemmel megvalósíthatatlan feladatnak látszik. * * * A Körösök lefolyási viszonyainak alakulását, valamint az azt előidéző — a természeti és földrajzi viszonyoktól, valamint a vízgazdálkodás követelményeiből származó — okokat a fentebb leírtakban csak vázlatosan tudták feltárni. Az azonban megállapítható, hogy a vízgazdálkodás fejlődése és követelményei során még sok olyan feladat vár megoldásra, melyek a lefolyás alakulásában és annak alakításában, mint döntő tényezők, szerepelnek, illetve szerepelni fognak. IRODALOM ÉS KÉZIRATOS TANULMÁNYOK A) Irodalom 1. Gallacz János: Monográfia a Körös—Berettyó-völgy ármentesítésére, 1—2. kötet (1896). Szt. László Nyomda, Nagyvárad. 2. Korbély József: A Körösök és Berettyó szabályozása, Vízügyi Közlemények, 1917/1. f. 3. Andó .Mihály: A tiszai vízrendszer árvízi helyzetének főbb természetföldrajzi összetevői. Az Alsótiszavidéki Nagy Árvízvédekezés c. kiadvány (1970) VIZDOK, Budapest. 4. Monografia hidrologica a bazinului hidrografic Crisuri (A Körösök vízgyűjtőjének hidrológiai monográfiája) (1968), Bukarest. 5. JJiaconu, Constantin: Riurile Romaniei (Románia folyói) (1971), Institutul de meteorologie si hidrologie, Bukarest. B) Kéziratos tanulmányok 6. Nagy György: Arviztározások a Körösökön (1971) (Kézirat. KÖVIZIG — Gyula tanulmánytára). 7. Nagy György, Kovács Lajos, Szlávik Lajos, Bátkai József : A Körösök lefolyásának szabályozása (1974). (Kézirat KÖVIZIG-Gyula tanulmánytára). * * * Формирование условий стока на речной системе Кереш Надь, Д. — инженер Кереш — река восточной части Карпатского бассейна, берущая начало четырьмя притоками на западных склонах горного массива Бихар и впадающая в Тису в пределах Венгерской низменности. Водосборная площадь р. Кереш составляет 27 811 км

2; 45 % площади расположе-