Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
3. füzet - Dégen Imre: Költség-haszon elemzés matematikai módszerei a vízgazdálkodásban
A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS MATEMATIKAI MÓDSZEREI A VÍZGAZDÁLKODÁSBAN DÉGEN IMRE 1 A vízgazdálkodás mai fejlődési szakaszának egyik jellegzetessége, hogy a víz már nem csupán a szabad természeti javak körébe tartozik, hanem a legértékesebb gazdasági javak egyike, egyre bonyolultabb és több munkával, jelentős társadalmi ráfordítással előállított termék. A vízgazdálkodás fejlesztésére, műveinek létrehozására, a vízgazdálkodási termelőfolyamatokra felhasznált eszközök társadalmi hasznosságának elbírálása és optimális hatékonyságú felhasználása megköveteli a tudományosan megalapozott közgazdasági elemzést. E nélkül ma már felelős döntések nem hozhatók. Halaszthatatlanná vált ezért a növekvő ráfordítások és a várható eredmények viszonyának elemzése, a törekvés a lehető legnagyobb gazdasági eredmény elérésére, a viszonylag legkisebb ráfordítással. A fejlődés természetes velejárója, hogy a közgazdasági szemlélet és módszerek behatolnak a korábban „steril"-nek vélt műszaki-tudományos tevékenység mindennapi gyakorlatába, sőt ennek bizonyos fokig meghatározóivá válnak. A közgazdaságtudomány emberek közötti társadalmi viszonylatokat kapcsol össze műszaki, gazdasági folyamatokkal és ennek következtében sok nem mennyiség aspektusa is van. Mindez azonban távolról sem zárja ki, hogy nincs lehetőség a gazdasági összefüggések konkretizálására, viszonylag szabatos meghatározására, kvantifikálására a megfigyelt tények, a levont következtetések és ezek leírásának módját illetően. Ha nem is a természettudományos ismeretek abszolút objektív módszereivel, de ezzel analóg logikai rendszerekkel és a valóságot megközelítő absztrakcióval fejezhetjük ki e kapcsolatokat. A közgazdaságtant korszerű, egzakt tudománnyá nem kis mértékben éppen a természettudományos módszerek és a prognosztika lehetőségét is alkalmazó eljárások tették. Ennek természetes velejárója a kérdések matematikai, kvantitatív kezelése, a problémák statisztikai adatokkal történő alátámasztása. A modellezésben a közgazdászok gyakran használtak mechanikai és hidraulikai analógiákat. Figyelemre méltó, hogy leggyakrabban azokat a gazdasági folyamatokat modellezték, amelyek a „folyamok" és „tározók" sémájába illeszthetők. A műszaki-gazdasági kérdések közötti elválaszthatatlan összefüggést rendszerint akkor kell szembesítenünk, amikor összehasonlítást kell tennünk, hogy vajon a műszakilag lehetséges és helyes megoldás gazdaságilag megvalósítható és a leghatékonyabb megoldás-e. A következők vázlatos szemléltetést adnak arról, hogy a műszakilag lehetséges megoldások közül azok megvalósításához szükséges ráfordítások és a ráfordítások1. Dégen Imre államtitkár, c. egyetemi tanár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke