Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Wisnovszky Iván: A települések csapadékcsatornázásának hidrológiai vizsgálata

A települések csapadék-csatornázása 23 Összehasonlítva beszivárgási görbéinket a városi lefolyásvizsgálatok során külföldön használt Horion-görbékkel, a következő megállapításokat tesszük. A szokványos Horton-görbék kezdeti értékeit nem állapították meg a miskolci mérésekhez hasonló pontossággal, mert a nagyobb vízgyűjtő területekre mértékadó hosszabb — egy órát meghaladó — időtartamokra a beszivárgás kezdő értékén hosszabb kezdeti időszak átlagértékét vették fel. A miskolci mérésekhez azonban az igen rövid — hozzávetőleg 10 perc — időtartamú folyamatok rögzítése elengedhetetlen, azért a beszivárgás kezdeti értéke nagyobb a Horlon-Ше kezdő értéknél. A miskolci mérések alapján a beszivárgás rövidebb idő alatt éri el a közelítően állandó intenzitást, mint a külföldi mérések szerint. Az 1972. évi mérések során 11, az 1973. évi mérések során pedig 8 árhullám csapadék és vízállás észleléseit értékeltük. Az értékelés kiterjedt az árhullámot kiváltó csapadékra, a belőle keletkező árhullám csúcshozamaira és víztömegeire az észlelési szelvényekben. Ezekből számíthattuk árhullámonként a lefolyásra kerülő csapadék értékeit. További számításaink szempontjából nem közömbös, hogy a lefolyó árhullám tömegének és az iniciáló csapadék tömegének arányát állandónak vettük egy-egy zápor során, bár kétségtelen, hogy ez az arány nem azonos a zápor kezdetén és végén. A mérések során sok hiba fordult elő a mérőberendezésekben, illetve több olyan kis intenzitású záport észleltünk, amelyek nem okoztak regisztrálható árhullámot a legkisebb vízgyűjtő területű 4. észlelőhelyen. Emiatt egyetlen egyidejű, négy helyen rögzített árhullámot sem jegyeztek fel az észlelés első két évében. Ez ugyan nem okozott különösebb problémát az értékelés során, mégis emiatt veszített értékéből az adatsor. A csapadék és vízállásadatokból meghatározták három mérési szelvényben — az 1., 2. és 3. mérési pontokon — az 1 mm/perc lefolyást okozó csapadékból keletkező pillanatnyi egységnyi árhullámképeket. Ezek a hidraulikai hatásábrák igen értékes segítséget adtak a későbbi árhullám szimulációkhoz és lehetővé tették a 4. ábrán bemutatott Eagleson-íéle grafikonok hazai használhatóságának vizsgálatát igen kis városi vízgyűjtő területen. A pillanatnyi egységnyi árhullámképekből könnyen meghatározhatók voltak az 5 mm-es lefolyást okozó csapadék egységnyi árhullámképei, amelyeknek tetőző vízhozamait feltüntettük a 4. ábrán. A tetőző vízhozamok jól illeszkedtek Eaf/leson grafikonjainak kisebb vízgyűjtőterüli tényezők irányában logaritmikusan extrapolait szakaszaihoz, de az időtényező grafikonjainak extrapolait szakaszaihoz nem voltak illeszthetők a miskolci területen mért időtényezők értékei. A miskolci egységnyi árhullám csúcshozamok illeszkedése Eagleson grafikonjaihoz azt mutatja, hogy a csúcshozamokkal kapcsolatos hazai tájékozódásra felhasználhatók az Egyesült Államokban kidolgozott grafikonok. Az időgrafikonokkal kapcsolatos illeszkedés hiányából nem vonunk le ellenkező következtetést, mert a kis vízgyűjtőterületi tényezők irányában való extrapoláció összegyülekezési idő szempontjából amúgy is több problémát vet fel. A pillanatnyi egységnyi árhullámképeket a 10. ábrán mutatjuk be. Ezek a pillanatnyi egységnyi árhullámképek minden előforduló záporból keletkező lefolyás szimulációját lehetővé teszik kézi és gépi számítással egyaránt. Tekintsük át az 1973. VII. 1-i zápor értékelését a miskolci kísérleti területen, elsősorban az értékelés bemutatása érdekében. Rendelkezésünkre állnak az értékelésre a csapadékidó'sor (11. ábra felső része) és