Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

284 Ihrig D.: Irányelvek Az 1967 — 68. évben kidolgozott, majd időközben módosított — „Az árvízvédelmi létesítmények védőképességének fokozása" c. kutatási terv, melynek kutatási feladatai lényegében a védőművek stabilitás szempontjából legbiztosabb megépítésének megalapozására vonatkoztak, igen nagy jelentőségű. A feladatok közül az első a levonuló árvizek hatására előálló átnedvesedési, szivárgási, átfolyási jelenség és nyomásviszonyok további feltárását és vizsgálatát, a második a gátak állékonyságának kérdéseit, a harmadik az árvízvédelemmel kapcsolatos talajstabilizációs vizsgálatokat, a negyedik a védvonalakkal kapcsolatos további különféle kérdések vizsgálatát, majd az ötödik az árvízvédelmi gátak korszerű állapotfelvételi módszereinek kutatását tartalmazta. Az 1968-ban megindított átfogó kutatás összefoglaló feladata volt : irányelvek készítése a tervezés és építés számára. A kutatások anyagának ilyen szempontból való feldolgozását már 1971-ben megkezdte a kutató-író, lektoráló és szerkesztő munkaközösség, majd — az első irányelvtervezetet az érdekelt körök részére megküldve — széles körű megvitatásra bocsátották. Ezután Jolánkai Gyula szerkesztő és a szerkesztő bizottság elkészítette azt a végleges összeállítást, mely 1974-ben, a bevezetésben már említett módon, kibocsátásra került. Az „Irányelvek" összeállításánál a szerkesztő és szerkesztő bizottság szeme előtt az lebegett, hogy olyan irányelvek kerüljenek az árvízvédelemmel gyakorlatilag foglalkozó szakemberek kezébe, amelyek lehetőleg rövidebben foglalják össze az árvízvédelmi létesítmények biztonságának fejlesztése — erősítése — során általánosan alkalmazandó — eddig egységesen össze nem írt — szabályokat, eljárásokat. Ebbe az anyagba legyen beleszőve mindaz az új kutatási eredmény is, amely használatbavételre megérettnek tekinthető. Ilyen formában tehát az „Irányelvek" hézagpótló munkaként is értékelhető, amely egységesen összefoglalja az árvízvédelmi művek védőképességének fokozását célul kitűző tervezői és építési tevékenység eddigi írott és íratlan, továbbá újonnan kialakított fő szabályait. Az „Irányelvek" összeállító gárdája — mintegy 28 fő — egyrészt olyan szakemberekből áll, akik az árvízvédelmi szakma hazai elismert képviselői között foglalnak helyet, másrészt megtalálhatók a névsorban azok a kutatók is, akik az árvízvédelem egyes fejlesztésére kijelölt részletkérdéseivel foglalkoznak, vagy foglalkoztak. Az ,,Irányelvek" a bevezetésen túl — különös hangsúlyt helyezve az árvédelmi biztonságra — a következő kérdések anyagát foglalja össze: 1. Magyarországi árvízvédelmi létesítmények és azok mai helyzete. (Ennek keretében: az árvízvédelem története; a gálák általános jellemzői és megerősítésük szükségessége.) 2. A védvonal árvíz alatti viselkedése, a hibák és a megerősítés módjának megállapítása. (Ennek keretében: a gátak árvíz alatti hiányosságai és a megerősítés módjának eldöntése; a védvonalon levő műtárgyak árvíz alatt észlelhető hibái, állapotfelvétele és megerősítési módjának kiválasztása.) 3. Az árvízvédelmi gátak kialakítását befolyásoló egyéb tényezők. (Ennek keretében: az árvízvédelmi töitések főhatóságilag előírt fő méretei; a vízoldali töltésrézsű hullámvédő burkolata, vagy kőterítése; az árvízvédekezési szállításokat szolgáló építmények a védvonalon; a védvonalat keresztező vonalas létesítmények; a hullámtéri véderdők.) 4. A megerősítés végrehajtása. (Ennek keretében: az árvízvédelmi gátak megerősítési földmunkái és a reájuk vonatkozó előírások; védvonalban levő műtárgyak megerősítése, átépítése, illetve új műtárgyak létesítése.) 5. Megfigyelések, mérések. (Ennek keretében: az árvíz alatti megfigyelések a védgátakon s az árvíz utáni jelentés formai és tartalmi előírása; rendszeres megfigyelések a védgátakon; állandó észlelési szelvényekben történő megfigyelések; az OVH rendeletére létesített fakadóvíz kísérleti telepek üzeme; védvonalban levő műtárgyak folyamatos megfigyelése; a hullám- és szél megfigyelésére szolgáló berendezések és azok üzeme.) 6. A megerősítési tervek tartalma és szakmai értékelése a tervengedélyező hatóság részére. Külön ki kell emelni az árvízvédekezés alatti mérésekre és megfigyelésekre vonatkozó részt, amely azt a mindinkább tért hódító felismerést hasznosítja, hogy a megerősítési tervek megfelelő és gazdaságos elkészítésének elengedhetetlen előfeltétele