Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A Balaton vízgazdálkodás-fejlesztése 271 :i. Vízgazdálkodás-fejlesztési célkitűzések az V. ötéves tervidőszakban A Balaton V. (1976—80) ötéves tervi vízgazdálkodás-fejlesztési célkitűzései a Központi Program (BKFP) és a Vízgazdálkodási Program (BVFP) alapján a következőkben foglalhatók össze: — A siófoki zsilip átalakítási munkáját be kell fejezni. — A balatoni vízgazdálkodás üzemirányítását megalapozó vízrajzi tevékenység alaplétesítményeit 1980-ig meg kell valósítani. — Bendszerezettebben és nagyobb ütemben kell folytatni a hidrológiai adatgyűjtést, vízminőségi vizsgálatokat és feldolgozást, valamint a vízszintészlelő berendezések telepítését. Ennek folyományaképpen további vízháztartási, hidrobiológiái és hordalék-l'eliszapolódási vizsgálatokat kell végezni. — A vízszintszabályozás (vízpótlás) kérdésével az elmúlt évek során több tanulmány foglalkozott. Az eddigi eredmények szerint ha a vízigényeket a vízgyűjtőn — eseLleg idegen vízből is — maradéktalanul ki lehet elégíteni, a tó közvetlen vízpótlását el kell kerülni. — A Sió alsó szakaszának bővítési munkáit folytatni kell. — Az elhabolás csökkentése érdekében szükséges a partvonal szabályozása, védelme. MinLegy (i —9 km partvédőmű megépítése és kb. 40—75 ha mögöttes terület feltöltése lenne a reális fejlesztési előirányzat, ami megközelíti a Balatonfejlesztési Tárcaközi Bizottság (BTB) igényeit. — A Keszthelyi-öbölben a feliszapolódás mértéke az átlagosnál nagyobb. A szükséges beavatkozásra elkészült a modellkísérlet. Az elvégzendő munka nagyságrendje ennek alapján már pontosítható. — Az állandó és véletlen jellegű szennyeződés csökkentésére a vízgyűjtőn még további vízminőségvédelmi feladatokat kell végrehajtani. — A csatornázás és szennyvíztisztítás terén feltétlenül csökkenteni kell a lemaradást, mely már jelenleg is gátolja az üdülés fejlesztését. Az V. ötéves tervidőszakban ahhoz, hogy a csatornázottság megközelítse a vízellátás szintjét, a csatornázás és a szennyvíztisztító telepek építési ütemét több mint kétszeresére kell emelni. A károkozás nélküli szennyvíz-elhelyezést csak regionális rendszerek építésével lehet megoldani. Ez kb. 40 000 m

3/nap tisztítótelepi kapacitásnövelést jelent. — Az V. ötéves tervidőszakban folytatni kell a még hiányzó, vagy be nem fejezett vízellátási főművek építését, figyelembe véve a fogyasztói létszám és a fajlagos igény növekedését. Ez kb. 30—34 ezer m

3/nap víztermelőkapacitás-növeléssel érhető el. A tovább növekvő vízigények kielégítésének, a csatornázottság terén meglevő lemaradás csökkentésének, valamint a károkozás nélküli szennyvízelhelyezésnek alapvető feltétele a vízellátási és csatornázási regionális rendszerek fejlesztése. A főművek megvalósítása nemcsak az V. ötéves tervi igények kielégítését szolgálja, hanem megalapozza a további tervidőszak fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását. — A legfontosabb fenntartási munkák a következők: közterületi vízügyi kezelésben levő védőművek fenntartása, a Keszthelyi-öböl mederkotrása, a siófoki hajózsilip fenntartása és a zsilipek üzeme, balatoni hajóútkitűzés, a Sió felső szakaszán biológiai védelem, a mederrézsű fenntartása és kotrás. Az előzőekben részletezett irányzatok csupán a legfontosabb vízgazdálkodási teendőket tartalmazzák. Ezen kívül még számos olyan feladatot kell elvégezni, amely részben a tó vízháztartásával, részben az üdülőterület, valamint a vízgyűjtő terület fejlesztésével függ össze [46 — 54]. A feliszapolódás csökkentése érdekében a tóba ömlő vízfolyásokon és azok vízgyűjtő területén fokozatos műszaki talajvédelem szükséges. A biológiai eredetű hordalék csökkentésére további vizsgálatokat kell végezni. A káros vízinövények intenzív irtását csak a tavi biológiai egyensúly összefüggéseinek részletes ismerete után szabad végrehajtani és a további teendőket az elért eredmények alapján lehet meghatározni. A IV. ötéves tervidőszakban a vízrendezés főbb művei elkészülnek, az V. ötéves tervben azok fenntartásáról is kell gondoskodni. 1976-tól a vízügyi hatóságok az érintett térségben csak olyan községrendezési terveket hagyhatnak jóvá, amelyek a belterületi vízrendezés megoldását is tartalmazzák.