Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
256 Bárányi Sándor A párolgást a Meijer-féle képlet alkalmazásával a levegő telítettségi és tényleges páranyomása, valamint a szélsebesség ismeretében számoltuk [5, 6]. A Sión történt leeresztés adatait 1921 — 1933. évekre a Vízrajzi Évkönyv 1933. évi kötetéből 1934-től az eredeti észlelési naplókból vettük át, illetve 1959-től vízállásadatok alapján a siófoki zsilipre szerkesztett vízhozamgörbék segítségével számolták a VITUK 1-ban és a Balatoni Vízügyi Kirendeltségen (BVK). A tóból történő vízkivételek adatait a teljes vizsgálati időszakra nem ismerjük, csak 1965-tól vannak folyamatosan adatok, ezért azokat nem vettük figyelembe, illetve = O-nak vettük [5, 6]. A vízkészletváltozást 1921 — 1958. évekre vízmérce és 1959 — 1970. évekre hét vízmérce adataiból, az egyes hónapok első napjára meghatározott átlagok (3 nap átlaga) segítségével, különbségek képzésével számoltuk [5, 6]. A természetes vízkészletváltozást a vízkészletváltozás és a lefolyás összegeként kaptuk, előbb azonban elkészítettük a havi és az évi vízháztartási mérlegeket. b) A tó vízháztartási mérlegei közül először a havi mérlegeket készítettük el, majd a havi adatok segítségével az évi mérlegeket és végül meghatároztuk az 1921 — 1970. évi átlagokat. A vízháztartási mérlegek készítése során először az adatokat a 2. egyenletbe helyettesítve meghatároztuk a hozzáfolyást. Az első behelyettesítés alkalmával a hozzáfolyásra sok esetben valószínűtlen értéket kapunk. Az adatokat ellenőriztük, a Zala folyóra vonatkozó vízállás és vízhozamadatokkal, továbbá Szesztay Károly által 1921 — 1958. évekre meghatározott értékekkel. Ezt követően a hozzáfolyást, a párolgást és néhány esetben a leeresztést és a vízkészletváltozást módosítottuk úgy, hogy a mérleg egyensúlyban maradjon és a mérlegből számolt AK megegyezzék a vízállásadatokkal számolt AK-\ al. A módosítás mértéke a havi adatoknál általában ± 20 mm alatt maradt, egyes esetekben azonban annál nagyobb volt. A vízháztartási mérlegek fenti módon történő készítése nem tekinthető teljesen objektív módszernek, mivel az előzetesen kapott adatokat szubjektív módon javítottuk. A szokásos hibafelosztás, amely az egyes tagok nagyságának arányában történik — ezt alkalmazta Szesztay Károly is — azokat az adatokat is módosítja, amelyek véleményünk szerint teljesen megbízhatóak, pl. csapadékadatok. A havi vízháztartási mérlegek elkészítése után az adaLok összegezésével elkészítettük az évi vízháztartási merlegeket, majd meghatároztuk az egyes vízháztartási elemek havi, félévi és évi értékeinek 1921 — 1970. évekre vonatkozó átlagait és elkészítettük az átlagok mérlegeit. Itt még néhány esetben 1 — 2 mm-es hiba mutatkozott, amit az egyes tagok között felosztottunk. A Balaton vízháztartási elemeinek 1921—1970. évi átlagait a II. táblázatban ismertetjük, a 6. ábrán pedig grafikus ábrázolásban bemutatjuk a vízháztartási elemek 1921 — 1970. évekre vonatkozó különböző előfordulási valószínűségű havi értékeit. A jövőben a Balaton vízháztartási viszonyainak általános jellemzésére a II. táblázatban közölt adatokat javasoljuk használni. 11. táblázat A Balaton vízháztartási tényezőinek 1921—1070. évi átlagai A vízháztartási Havi átlagok (mm) Évi átlag (nun) tényezők megnevezése I. II. III. IV. V. VI. vn. VIII. IX. X. XI. XII. Évi átlag (nun) 1. A tóra hulló csapadék (C) 34 35 41 48 66 65 61 67 60 51 59 46 633 2. Hozzáfolyás (Я) 84 112 140 104 78 76 64 50 44 50 73 79 954 3. Párolgás (P) 9 IS 30 72 115 145 168 155 104 55 23 11 902 4. Lefolyás (L) 63 58 67 67 59 40 42 47 52 60 55 72 681 5. Vízkészletváltozás (ЛК) 46 74 84 13 -29 -44 -85 -85 -52 -12 54 42 5 6. Természetes vízkészletváltozás (/IA't) 109 132 151 80 29 -4 -43 -38 0 46 109 114 685 Megjegyzés: A javított és kerekített évi átlagok: С = 630 mm, Я = 955 mm, P = 000 mm, L = 680 mm, AK = 5 mm, AK T = 685 mm
