Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

242 Kienitz Gábor hogy a íolyó kutatásokról a hidrológiai kutatás eredményeit leginkább hasznosító vízgazdálkodási szakterület szélesebb köreiben is tudomást szerezzenek, az alábbiakban röviden összefoglaljuk a tájjellemző és kísérleti vízgyűjtőinkben folyó kutatások helyzetét. Az egyes kutatási helyeket az alábbi elvek szerint sorolták be kísérleti, illetve tájjellemző vízgyűjtőknek. I. Kísérleti vízgyűjtők E vízgyűjtők azok, amelyeken a hidrológiai körfolyamat földi szakaszával, vagy annak hatásaival részletes megfigyelések, illetve kísérletek végrehajtása útján foglalkoznak abból a célból, hogy általános törvényszerűségeket ismerjenek meg. E kutatások jelentősége elsősorban a tudományos szakterület jobb feltárásában van, és az adott földrajzi egységre vonatkozó hidrológiai ismeretek bővítése csupán másodlagos eredménynek számít. Kétféle kísérleti vízgyűjtőt különböztetünk meg: I. A. Kísérleti vízgyűjtő terület az, melynek teljes egészére kiterjedő részletes megfigyelés és kutatás folyik. Itt jól elhatárolható felszíni, vagy felszín alatti vízgyűjtő egységről van szó, amelyben egyrészt a megfigyelések eléggé intenzívek, másrészt a kutatómunka célja elég általános ahhoz, hogy a fentebb kifejezett kísérleti vízgyűjtők jellege kidomborodjon. I. B. Kísérleti vízgyűjtő állomás pedig az, amikor a vízgyűjtő kiválasztott részterületén folyik megfigyelés és kutatás. Itt egyes hidrológiai elemek, vagy hidrológiai hatásra változó tényezők különösen részletes megfigyelése, vagy a kísérleti jelleg — egyes természeti folyamatokba történő beavatkozás és hatásainak keresése — a jellemző, de éppen ezért az ilyen kutatások korlátozott kiterjedésű területre terjednek csupán ki és nem érintenek egy teljes vízgyűjtő egységet. II. Tájjellemző vízgyűjtők E vízgyűjtők azok, amelyeken a hidrológiai körfolyamat földi szakaszát, vagy annak hatásait egy jól elhatárolható felszíni, vagy felszín alatti vízgyűjtő egységben többkevesebb részletességgel azzal a céllal figyelik meg, hogy ezen keresztül megismerjék a tájegységnek a vízháztartási és lefolyási sajátosságait. E kutatások jelentősége tehát elsősorban az adott földrajzi egységbe vonatkozó hidrológiai ismeretek bővítésében van, és kifejezetten a tudományos szakterület jobb feltárását jelentő eredményekre nem számítanak, bár ezekhez az ilyen jellegű kutatások is nyilvánvalóan hozzájárulnak. Alábbiakban a magyarországi tájjellemző és kísérleti vízgyűjtőket — a már említett tanulmányból munkájuk legfontosabb jellemzőit kiragadva — ismertetjük. így — a tájjellemzo és kísérleti vízgyű jtő szamat, nevet, jelleget, a vizsgalatok kezdeti évét és a kutatásért felelős intézmény rövidített nevét, majd ezután — a földrajzi helyét (lásd a kutatási számjele alapján az 1. ábra térképén) és a kutatás célkitűzéseit, ismertetjük. A megfigyelések és ezek feldolgozása alapján folytatott kutatások eredményeit e helyen nem ismertetjük, azok az említett tanulmányban megtalálhatók. Zárójelbe helyezve azonban megadjuk azoknak a magyar nyelvű publikációknak irodalomjegyzéki számát, melyekből a kutatásokról bővebb információkat lehet szerezni. A kutatásokért felelős intézmény nevének megadásakor a következő rövidítéseket használjuk: 1. GATE/FKT = Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi, Földméréstani és Kulturtechnikai Tanszék, 2. ELTE/MT = Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék 3. BME/VFK = Budapesti Műszaki Egyetem, Vízgazdálkodási Főiskolai Kar, Baja 4. OK I = Öntözési Kutató Intézet, Szarvas 5. ERTI = Erdészeti Tudományos Intézet 6. VIZITERV= Vízügyi Tervező Vállalat 7. VITUKt = Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 8. VÍZIG = Vízügyi Igazgatóság (helyének megadásával).