Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
2. füzet - Benedek Pál-Bulkay Lajos-Valló Sándor: A víz- és szennyvíztisztítás technológiájának közös alapjai
Hozzászólások 225 U Vízügyi Közlemények be- és kilépési magassága közötti különbségre 1,944 m, tehát inajd két métert kaptunk (2. ábra). Szemtanúk szerint az ártéri hidakon a víz olyan dübörgéssel zúgott át, mintha erősen ágyúztak volna. így érthető, hogy a híd biztosítását szolgáló betonba rakott kőburkolatot a víz megbontotta, és az utófenék 1,5 — 2,0 m mély kopolyát vájt, a félköbméter nagyságú kőtömböket pedig 200 m sugarú körben legyezőszerűen szétdobálta (3. ábra). A híd állagában károsodás csak azért nem keletkezhetett, mert az árvíz nem volt tartós. Az árvíz után a 15—20 cm átmérőjű fák erősen megdőltek, és az 50 — 60 cm-es fűtakarón a földbe szinte bepréselődve kirajzolódtak az áramlási vonalak. Számításaim szerint az adott szelvényben a tetőző víznek közel kétharmada vonult le az ártéri nyílásokon 6 m/s-ot meghaladó sebességgel. Elődeink biztos, hogy nem erre méretezték az ártéri hídnyílásokat. Azok állagának megóvása érdekében a lefolyási viszonyokat kell majd úgy kialakítani, hogy a mederhíd a nagyvizi áramvonalba kerülve betölthesse rendeltetését. Az áramlástani méretezést gyakorlatilag utólag kell majd végrehajtani, és a mederszabályozást a meglevő adottságokhoz — a hidak elhelyezkedéséhez, méreteihez — igazítani. 2. A tanulmány szerzői a hidak áramlástani méretezésével kapcsolatban megállapítják, hogy a híd vízátbocsátó képessége is kisebb annál, mint ami a híd geometriai jellemzőinek felelne meg, ha az áramvonalak merőlegesek a hídtengelyre. A pillérek mellett nagy áramlási árnyék 1. ábra. Az Ipoly NógrádszakáiBusince feletti és alatti szakaszának vázlata az 1074. évi árvíz áramvonalaival