Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Benedek Pál-Bulkay Lajos-Valló Sándor: A víz- és szennyvíztisztítás technológiájának közös alapjai

212 Benedek Pál és szerzőtársai szakaszos, illetve folyamatos üzemi eljárást „reaktorokban", fermentáció esetén „fermentorokban" valósítjuk meg.

3 Tanulmányunknak az a célja, hogy a víz- és szennyvíztisztítás közös alapjaira mutasson rá, illetve azonos szemléletben írja le mindkét technológiát. A legtöbb víz- és szennyvízkezelési eljárás úgy idéz elő változást valamely vízben levő anyag koncentrációjában, hogy az anyagot a vízből, illetve szennyvízből kivonja, vagy abba beleviszi. Ezt nevezzük fázisátadásnak. Példa erre az oxigénnek vízbe történő bevitele (gázfázisból folyadékfázisba való átvitel, vagy adszorpció) vagy az ammónia kiűzése a vízből (folyadékfázisból gázfázisba történő átvitel, kihajlás). A gáz-, folyadék- és szilárd fázis mellett megkülönböztethetünk közbenső fázisokat (gőzfázis) és különböző állapotokat is, például oldott vagy kolloid állapotot.

4 Mind az ivóvíz előkészítésében, mind a szennyvízkezelésben dominálnak az úgynevezett „elválasztási eljárások". A II. táblázatban tekintjük át a vízbenjelenlevő, különböző méretű ionok, molekulák és finom vagy durva részecskék elválasztási eljárásait (a durva uszadék és darabos szennyeződés elválasztását itt mellőztük). A vízszintes irányban a „méretet" tüntettük fel, a függőleges iránybanpedig az elválasztást befolyásoló tényezőket, amelyek között is első helyen a 3 Részletesebb ismeretek szerzésére javasolható Benedek P.—László F.: „A vegyészmérnöki tudomány alapjai" című könyvének tanulmányozása [2]. 4 A fentiek részletesebb megismerése céljából ajánljuk Perry I. M. : „Vegyészmérnökök kézikönyve" Című müvét [3]. II. táblázat Különböző elválasztási eljárások alkalmazási tartományai (Tájékoztató adatok. rács, flereb nem szerepel)